Lázár János alapítványának luxustehenészetéről beszélt az RTL Híradóban Erdélyi Katalin

Néhány napja írtuk meg, hogy a mezőhegyesi Ménesbirtokon két új tehénistálló épül 3,3 milliárd forintból. A beruházás felét európai uniós támogatásból fizetik. Az EU-s pénzt még állami cégként kapta a gazdaság, amit aztán a kormány odaajándékozott egy alapítványnak, amit Lázár János miniszter vezet. A témát az RTL Híradója is feldolgozta, és a riportban megszólaltatták Erdélyi Katalint, az Átlátszó főszerkesztő-helyettesét is.

Az egykor állami, majd privatizált Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. tulajdonrészét 2016-ban az állam 2,1 milliárd forintért vásárolta vissza, és az igazgatására kormánybiztosként Lázár Jánost jelölték ki. A visszavásárlás óta több tízmilliárd forintot fordított a kormány a birtokra, amit aztán ajándékba adtak egy vagyonkezelő alapítványnak, amit Lázár vezet.

A 2016-os visszavásárlás után több tízmilliárd forintot fordított a kormány a birtokra: 2018-ig Lázár elmondása szerint 22 milliárd forintból szervezték át, és 2021-ben 9,5 milliárdos tőkeemelést kapott. Abban az évben hozta létre a kormány a többi „közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványhoz” (KEKVA) hasonlóan a Jövő Nemzedék Földje Alapítványt is, melynek kuratóriumi elnöke Lázár János lett. A 2022-es országgyűlési választás előtt az alapítvány 15 milliárd forint közpénzt kapott a kormánytól, a választás után pedig Lázár építési és közlekedési miniszter lett.

Kollégium 1,3 milliárd forintért, sportcsarnok 3,3 milliárdért, kocsiszín és versenyistálló 1 milliárdért: csak néhány az utóbbi évek fejlesztéseiből, amelyek a Nemzeti Ménesbirtok Zrt. mezőhegyesi telephelyén valósultak meg. 2020 őszén kezdték használni a tangazdaságban a 2,6 milliárd forintból megvalósított csúcsmodern, robotizált tehenészetet, most pedig ismét a szarvasmarhák örülhetnek: új épületeket kapnak az állatok.

Ahogy azt néhány napja megírtuk a Közbeszerzési Értesítő alapján, a tangazdaság területén fekvő 81-es majorban két új tehénistálló épül nettó 3,3 milliárd forintért, melynek közel fele európai uniós forrás. Ezt az EU-s támogatást akkor kapta a Nemzeti Ménesbirtok Zrt., amikor még nem a Lázár-féle alapítvány, hanem az állam volt a tulajdonosa.

A két új épület közül az egyik egy 150 férőhelyes istálló lesz a 8-15 hónapos növendék állatok csoportos elhelyezésére közel bruttó 2500 négyzetméter alapterületen, a másik pedig a 15-24 hónapos vemhes üszők boxos elhelyezésére szolgáló, 400 férőhelyes létesítmény bruttó 3 715 négyzetméter alapterületen. A második istálló tetején 50 kWp teljesítményű napelem-rendszer kerül elhelyezésre, továbbá épül szalmatároló, esőbeálló, dög-, trágya- és tüzivíz-tároló, valamint silófermentáló is – a vemhes üszők pedig vízágyakon fognak feküdni.

 

Cikkünk nyomán az RTL Híradója is feldolgozta a témát. A riportban kiemelték, hogy Lázár János miniszterként rengeteg beruházást, köztük iskola- és útépítéseket/felújításokat állított le az egész országban a kormányzati spórolásra hivatkozva. Ehhez képest nagy kontraszt, hogy a vezetése alatt működő, közpénzből létrehozott és a Ménesbirtokot ajándékba kapó alapítványnál nincs megszorítás, egymást érik a fejlesztések.

A riportban megszólaltatták cikkünk szerzőjét, Erdélyi Katalint is. Az Átlátszó főszerkesztő-helyettese az adásban elmondta, hogy bár a KEKVÁ-k azt hangoztatják, hogy rájuk nem vonatkozik az Info törvény, mert nem közérdekű adatokat kezelnek és nem közpénzből működnek, ez nem igaz. Mivel az állam közpénzből hozta őket létre, és a nevükben is benne van, hogy „közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő” alapítványok, egyértelműen közérdekű adatot kezelnek és közpénzből gazdálkodnak.