dokumentumfilm

Hongkongi tüntetések a demokráciáért és a Kínától való függetlenségért 4 fiatal szemével

2019-ben Hongkongban hatalmas tüntetések törtek ki az úgynevezett kiadatási törvény miatt, aminek értelmében a helyi hatóságok kiadhattak volna helyieket Kínának. A többségében fiatal tüntetők a törvény visszavonását, szabadságot és Kínától való függetlenséget követeltek. A tiltakozások hatására a törvényt ugyan visszavonta a városállam vezetése, de több mint 10 ezer embert tartóztattak le, és a tüntetéseket zavargásoknak minősítették, a kínai alárendeltség veszélye tehát egyáltalán nem múlt el. A 8. Budapest Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál (BIDF) keretein belül látható a 2019-es hongkongi tüntetésekről szóló Álarc mögött (Faceless) című film is.

A Kína déli partvidékén elhelyezkedő Hongkong 1842-ben a britek fennhatósága alá került, és bár a II. világháborúban elfoglalták a japánok, a háború után ismét a britekhez tartozott egészen 1997-ig, amikor visszacsatolták Kínához. A brit gyarmati időszak azonban jelentősen befolyásolta a városállam oktatását és kultúráját is, egyfajta találkozópontja lett a nyugati és a keleti világnak.

A visszacsatolás után Kína egyik (a másik Makaó) különleges közigazgatási területe lett, ami azt jelenti, hogy saját jogrendszere és saját pénzneme (hongkongi dollár) van, és nem a kínai kommunista párt uralja – legalábbis nem nyíltan és diktatórikusan. 2019-ben azonban Hongkong vezetése benyújtotta az ún. kiadatási törvény módosítását, amelynek értelmében kiadhattak volna helyi lakosokat és külföldieket is Kínának vagy Tajvannak. Ezt a helyiek úgy értékelték, hogy külön státuszuk megszűnne, és kínai fennhatóság alá akarják őket vonni, ezért tüntetni kezdtek. Bő 90%-uk kínai, de a szabadságukat többre értékelik a kommunista pártnál.

2019 júniusában 1 millióan vonultak az utcára, de hiába, ezért ismét kimentek, a demonstráció azonban erőszakba torkollott, a rendőrség könnygázt és gumilövedéket is bevetett a tüntetők ellen. Ettől kezdve szinte állandósultak a tüntetések, és már nemcsak a kiadatási törvény visszavonását, hanem a rendőri túlkapások kivizsgálását, a letartóztatott tüntetők szabadon engedését is követelték, valamint azt, hogy a tüntetéseket ne minősítse zavargásnak a kormány. Amiről egyébként azt gondolják a tüntetők, hogy Kína bábja, és nem a hongkongi emberek érdekeit tartja szem előtt. A törvényt végül 2019 őszén visszavonták, de a tüntetők egyéb követeléseit nem vették figyelembe.

Jennifer Ngo oknyomozó újságíró több mint öt évig volt a South China Morning Post tudósítója, majd a BBC-nek is dolgozott. Első dokumentumfilmjét a 2019-es hongkongi tüntetésekről rendezte Faceless címmel. Tökéletes cím, hiszen a szereplők teljes arcát sosem látjuk, vagy kendő vagy maszk vagy gázálarc takarja biztonsági okokból. Az utcákon a könnygáz miatt, az interjúhelyzetekben pedig a felismerhetőség ellehetetlenítéséért.

2022. január 22. és 30. között kerül megrendezésre a 8. Budapest Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál (BIDF), amely a világ legfrissebb, nemzetközi sikereket elért egész estés kreatív dokumentumfilmjeit mutatja be. Közel 50 filmet, mintegy 200 vetítésen, 5 szekcióban (Bátor nőkBátor gyermekekBátor ellenállókBátor útkeresőkBátor álmodozók) láthat a közönség Budapesten és vidéken (Budapest: Cinema City Mammut II., vidék: Debrecen, Eger, Győr, Pécs, Szeged, Székesfehérvár, Szolnok, Szombathely, Veszprém, Zalaegerszeg). Az idei fesztivál szlogenje: BÁTOR FILMEK.

A Faceless főszereplője 4 fiatal, akik nagyon különböznek egymástól, mégis sokezer társukhoz hasonlóan együtt harcolnak az utcákon az elnyomás ellen. A négy főszereplő egyike egy erőszakmentes ellenállást hirdető hívő, a másik egy gimnáziumi diák, a harmadik egy melegjogi aktivista, a negyedik pedig egy rendőr lánya.

Forrás: Faceless

Ők négyen folyamatosan beszélnek arról, ami történik, és arról, amit éreznek. A nagyon rövid interjúhelyzeteket kivéve pedig folyamatosan az utcákon vagyunk velük, rohannak egyik helyszínről a másikra, a barátok egymás hátizsákjait fogva kapaszkodnak össze, esernyőt tartanak a fejük fölé könnygáz ellen, mossák ki egymás szeméből a maró gázt, élelmiszert szortíroznak és osztanak, térképen jelölik a rendőrök mozgását.

A kamera mindenhol ott van, testközelből látjuk a gumilövedékkel lövő és tüntetőket verő rendőröket is, ami ijesztő, de a lehető legrealisztikusabb. Néha jelzi a felirat, hogy az egyik tüntetőre szerelt gopro-kamerával készült a felvétel, a többi esetben pedig talán a sajtófelirat vagy rejtett kamera segítette a forgatást, de az biztos, hogy technikailag bravúros ennyire jó minőségű felvételeket készíteni az események könnygázködös sűrűjéből.

Forrás: Faceless

Minden változik, mire eljutunk a film végére: az erőszakmentes hívő tüntető Molotov-koktélokat készít és dobál elkeseredettségében, a rendőr lányának megromlik a kapcsolata az apjával, a bátor lendületből pedig nyüszítő sírás lesz, amikor nem sikerül kimenteni a rendőrök által körbezárt barátokat.

A magyarországi hírekbe is eljutott annak idején, hogy főként a 25 év alatti fiatalok tüntettek és harcoltak a szabadságért, a békésebbek és idősebbek pedig élelmiszer- és egyéb adományokkal támogatták őket, továbbá a demonstrálók ötletességéről és jól szervezettségéről is olvashattunk itthon. Teljesen más azonban mindezt látni filmen, a fantasztikus felvételeknek köszönhetően gyakorlatilag testközelből.

Az pedig nem a rendező és nem a szereplők hibája, hogy a film végén a történet messze nem ért véget, hiszen a hongkongi kormány 2020-ban elfogadta a nemzetbiztonsági törvényt, ami betiltotta a Kína-ellenes tüntetéseket, és csökkentette a városállam autonómiáját.

2021-ben megszűnt a legnagyobb független lap, az Apple Daily, amelynek több újságíróját is letartóztatták. Letartóztattak 6 embert egy másik független lapnál, a Stand Newsnál „lázító kiadványok közzétételére irányuló összeesküvés miatt”, ezután pedig bezárt egy harmadik független portál, a Citizen News. Szintén tavaly az Amnesty International pedig kivonult Hongkongból, mert a nemzetbiztonsági törvény ellehetetlenítette a működését.

Idén év elején pedig beiktatták a városállam új parlamentjét, melynek minden tagja Kína-párti, amit azzal értek el, hogy ellenzéki képviselők nem indulhattak a tavaly decemberi választáson.

Erdélyi Katalin

 

Megosztás