dokumentumfilm

Tömeges rendőri erőszak 2006-ban, és annak máig tartó hatásai a Helsinki Bizottság dokumentumfilmjében

A Magyar Helsinki Bizottság dokumentumfilmet forgatott a 2006-os, jórészt megtorlatlanul maradt tömeges rendőri erőszakról, valamint annak máig ható következményeiről. A civil jogvédők filmje bemutatja, hogy a rendőri erőszak megelőzésével, feltárásával és megbüntetésével a hazai igazságszolgáltatás a mai napig adós. 

Az 50 perces, Erőnek erejével című dokumentumfilmet a Magyar Helsinki Bizottság teljes egészében saját forrásaiból forgatta, mert nagy szükségét látja felhívni a figyelmet arra, hogy a rendőri erőszak megelőzése, nyomozása és szankcionálása máig megoldatlan probléma Magyarországon. A filmet 2021. október 6-án tette közzé a jogvédő szervezet a Facebook-oldalán és a YouTube-csatornáján.

„A mostani videofilm nem vitatja el, hogy 2006 őszén szükség volt határozott rendőri fellépésre a randalírozókkal, garázdákkal és erőszakos zavargókkal szemben. A szükséges és törvényes erőszak jogszabályi határait a rendőrök azonban tömegesen és következmények nélkül léphették át. Mindezt a rendőri vezetés palástolta, és például az azonosítók levételét lehetővé tevő utasítással bátorította is. Az ügyészség pedig nem tett meg mindent a bántalmazásban részt vevő vagy azt elnéző rendőrök felelősségre vonása érdekében.

A film főleg azokról a strukturális problémákról szól, amelyek a 2006-os erőszaknak megágyaztak, és amelyek pár éves átmeneti javulástól eltekintve ma is itt vannak velünk. Mert a közhiedelemmel ellentétben nem 2006-ban volt az utolsó tömeges rendőri erőszak Magyarországon.” – olvasható a Helsinki Bizottság kapcsolódó sajtóközleményében.

A dokumentumfilmben láthatók 2006-os felvételek, Gyurcsány Ferenc öszödi beszédéről, az utcán randalírozó tömegről, valamint az ártatlan civilek ellen is brutálisan fellépő rendőrökről egyaránt. Megszólalnak emellett különböző érintettek is: rendőrök által bántalmazottak, az őket képviselő ügyvédek, továbbá az eseményeket dokumentáló újságírók. Köztük van az Átlátszó főszerkesztője, Bodoky Tamás is, aki 2006 októbere és 2008 augusztusa között az Index újságírójaként cikksorozatban számolt be a rendőri erőszakról (a cikksorozatért 2008-ban Göbölyös-Soma díjat kapott), majd a témáról Túlkapások címmel írt könyvet, melynek angol kiadását 2009-ben fideszes politikusok részvételével mutatták be az Európai Parlamentben.

A Helsinki Bizottság sajtóközleménye kitér arra, hogy a 2006-ban mutatott rendőri brutalitás ma is élő dolog:

„Bűnelkövetők, fogvatartottak, kábítószerélvezők, romák és szegények régóta ismerik ezt az arcot. 2016 óta tömegével ismerik meg az ide érkező külföldiek is. Öt éve folyamatosan vernek össze olyanokat – köztük gyerekeket, nőket, védelemre szoruló menekülőket –, akik a déli határzárat lépik át szabálytalanul.

Öt év alatt több mint 100 ezer, a strasbourgi és a luxemburgi uniós bíróság által jogsértőnek ítélt visszakényszerítés történt, és az önkényes rendőri erőszak áldozatainak száma óvatos becslés szerint is ezrekre tehető. Zúzódások, törések, mély sebek, kutyaharapások – mindez következmények nélkül. Ezek az áldozatok azonban még annyi nyilvánosságot, segítséget és együttérzést sem kapnak, mint 2006-os sorstársaik. Az állam pedig itt egyenesen megrendelőként lép fel.” – írja a jogvédő szervezet.

A 2006-os tüntetések, zavargások és rendőri túlkapások áldozatairól Skrabski Fruzsina is készített egy dokumentumfilmet a 15 éves évfordulóra, erről bővebben itt olvashat:

„Az elfogottnak lehetőség szerint törjön el valamije” – egy pályakezdő rendőr őrmester beszámolója a 2006-os eseményekről | atlatszo.hu

Balog Zoltán volt miniszter, református püspök, és Karácsony Gergely budapesti főpolgármester jelenlétében szerdán bemutatták Skrabski Fruzsina a 2006-os tüntetések, zavargások és rendőri túlkapások áldozatairól szóló dokumentumfilmjét. Az Áldozatok 2006 elkészítésében riporterként közreműködött Kisberk Szabolcs, a HírTV akkori tudósítója, és Bodoky Tamás, az Index akkori újságírója (jelenleg az Átlátszó főszerkesztője) is.

Megosztás