Video

Az Átlátszó videóblogja nem csak szerkesztőségi anyagokkal korrupció, átláthatóság, környezeti ügyek és sok minden más témában.

dokumentumfilm

Egy bátor újságírónő napjai a Fülöp-szigeteken, ahol az elnök halállal fenyegeti a kritikus sajtót

Maria Ressa nem fél kiállni a sajtószabadságért és az igazságért az erőteljesen romló demokráciájú országban, ahol az elnök teljes természetességgel beszél az alkoholizmusáról, a péniszéről, továbbá a drogosok és az újságírók megöléséről nyilvánosan. A hamarosan induló Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon bemutatják majd a Maria küzdelmeiről szóló filmet is, amit az érdeklődők egy digitális jegy megvásárlása után online tekinthetnek meg.

Nélküled nincsenek fontos sztorik – adód 1 százalékát ajánld fel az Átlátszónak! Adószámunk 18516641-1-42, kattints ide a letölthető nyilatkozatért.

Sehol a világon nem olyan szembetűnően egyértelmű a demokrácia – egyébként globális – gyengülése, mint Rodrigo Duterte fülöp-szigeteki miniszterelnök önkényuralmi rendszerében. E folyamatot a közösségi médiában folytatott félretájékoztatási kampányok csak tovább rontják. Maria Ressa újságírónő a szabad sajtó eszközeire támaszkodva, nyugodt és bátor határozottsággal száll szembe a populista, hűbéresekkel körülvett diktátor hatalmával. Mint világszerte sok más újságíró társa, Maria a saját szabadságát és életét is kockára teszi az igazság és a demokrácia védelméért. – írja a Gyilkos szalámitaktika (A Thousand Cuts) című dokumentumfilm szinopszisa.

Idén a koronavírus-járvány miatt online rendezik meg a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivált 2021. március 1- 10. között, melyen 30 alkotást láthatunk – otthon, a fotelünkből.

Maria Ressa (1963-) a Fülöp-szigeteken született, majd édesanyja Amerikába vitte, és ott nőtt fel. Felnőttként tért vissza Ázsiába, ahol a CNN-nek dolgozott hosszú évekig – először a manilai irodát vezette, majd a jakartait, s közben a terrorista szervezetek után oknyomozott. 2012-ben megalapította a Rappler nevű online lapot, ami elszántan küzd a sajtószabadságért és az igazságért, és számtalan díjat nyert már – akárcsak Maria maga. De a Fülöp-szigeteken nem életbiztosítás tényfeltáró újságírónak lenni.

“Ha meghalnak, az a maguk hibája”

Rodriego Duterte (1945-) fülöp-szigeteki elnök leginkább a véres drogháborúról híresült el: már a megválasztása előtt beígérte, hogy megöli a drogosokat, és ezt aztán valóra is váltotta. Hivatalos számok szerint nagyjából 5 ezer embert, jogvédők szerint ennek sokszorosát ölték meg a rendőrök és az önkéntes igazságosztók bármiféle eljárás vagy ítélet nélkül. Az áldozatok drogfogyasztók, terjesztők, kereskedők voltak – vagy egyszerűen csak rájuk sütötték ezt a bélyeget.

Duterte hírhedten erőszakos, és nyíltan tesz vulgáris, valamint nőgyűlölő megjegyzéseket is. Agyonlövéssel fenyegette a karantént megszegőket és “életre szóló leckét” ígért azoknak, akik nem viselnek maszkot. Egyszer a pénisze méretéről beszélt egy kampányeseményen, egy női egyenjogúságról szóló konferencián pedig lekurvázta a hallgatóságot, és az is előfordult már, hogy a katonáinak parancsba adta, hogy a lázadó csapatok női tagjait lőjék vaginán.

Persze az elnök a demokráciáért és a sajtószabadságért sincs oda: pár éve diktatúra bevezetéséről ábrándozott, és a drogosok mellett az országban egyre több “kommunistát” és emberjogi aktivistát gyilkolnak meg. Duterte tavaly a Fülöp-szigetek legnagyobb műsorszolgáltatóját, az ABS-CBN-t a frekvenciahasználati jogának elvételével fenyegette, mert szerinte kritikusak vele, és már 18 újságírót öltek meg az elnök 2016-os hatalomra kerülése óta.

Maria Ressának és a Rapplernek tehát nincs könnyű dolga, és tulajdonképpen csoda, hogy a nő még életben van, hiszen – ahogy a filmben is láthatjuk – Duterte többször beszélt nyilvánosan a vele kritikus újságírók megöléséről fenyegető jelleggel.

“Azt feltételezik, hogy mivel újságírók, nem ölhetik meg magukat”

– mondta ki az elnök a burkolt fenyegetést az egyik beszédében, egy másik alkalommal pedig még ennél is konkrétabban fogalmazott: “Maguk kritikusak. Ha meghalnak, az a maguk hibája.”

A szokásos vádak: fake news és CIA

Ahogy az a demokráciától egyre távolodó országokban lenni szokott, a Fülöp-szigeteken is azzal vádolják a kormánnyal kritikus sajtót, hogy hazudik és külföldről fizetik.

A filmből megismerhetjük Mocha Uson énekesnőt, aki Duterte nagy támogatója: médiaüzeneteiben és fellépésein is dicsőíti az elnököt, rajongóit a támogatására szólítja fel, emellett vehemensen szidja Maria Ressát és a Rapplert. Az énekesnő azt állítja, hogy mindezt önként, hazafiasságból és őszinte meggyőződésből teszi, de Maria szerint a propagandatevékenységéért pénzt kap a kormánytól.

Az kétségtelen, hogy a csinos fiatal énekesnő nagy szolgálatot tesz a fülöp-szigeteki elnöknek, hiszen olyan célközönségnek és platformokon terjeszti a kormány üzeneteit, ahova az idősödő, és láthatóan időnként részegen beszédet mondó Duterte szavai nélküle nem jutnának el. Maria Ressa kutatásai szerint általában Mocha Uson felületeiről indulnak az őt támadó mocskolódások is, majd kamufiókok szövevényes hálózatán keresztül terjednek az országban megállíthatatlanul.

Mocha mondta először Mariára a “sajtókurva” kifejezést, amivel elindította az újságírónőt gyalázó, veréssel, nemi erőszakkal és megöléssel fenyegetőző kommentek özönét. Szintén az énekesnő kezdte terjeszteni a Rapplerről, hogy külföldi tulajdonban van és a CIA pénzeli, és ezt szintén rengetegen elhiszik, holott nem igaz.

Mivel az elnök folyamatosan szidja a vele kritikus sajtót, néhányan annyira felbátorodtak ettől, hogy betörtek a Rappler szerkesztőségébe, és élő videóban jelentkeztek be onnan, az újságírókat fenyegetve.

Maria a nehezített körülmények ellenére teljesen nyugodtan tűnik, de a munkatársai közül nem mindenki az.

George Clooney csak háttérszereplő

A dokumentumfilmben szereplő archív felvételekből kiderül, hogy Maria Ressa és Duterte személyesen is találkoztak már: az újságírónő 2015-ben interjút készített az elnökkel, aki akkor még Davao város polgármestere volt. Maria sem ekkor, sem máskor nem látszik gyengének vagy riadtnak. Épp ellenkezőleg. A Fülöp-szigetek legismertebb és egyben a kormány által legutáltabb tényfeltárója mindig mosolyog, és hatalmas erőt, belső békét áraszt. Egyetlen egyszer mondja csak azt, hogy “Túl sok minden történik.”, de rögtön utána már újra higgadt és vidám.

Több munkatársa is megszólal a filmben a Rappler szerkesztőségéből, és mindannyiukban közös az eltökéltség, amivel a sajtószabadságért és az igazságért harcolnak, holott egyáltalán nincs könnyű dolguk. A drogháború miatt teljesen hétköznapi az utcán heverő halottak látványa, ugyanakkor a borzalmakat nem lehet megszokni. Ráadásul kritikus hangvétele miatt a kormány különböző eljárásokkal próbálja ellehetetleníteni az újság működését, és kommentekben, üzenetekben éppúgy kapnak fenyegetéseket, mint Duterte sajtótájékoztatóin személyesen. Az egyik fiatal újságírónő szeméből ki is csordul néhány könnycsepp, amikor arról beszél a kamerának, hogy Maria nem fél soha, ő viszont igen.

Maria Ressának egyébként talán az a szerencséje, hogy világszerte elismert újságíró: a film egy jelenetében egy családi programot akar szervezni, és csak sorolja a naptárából, hogy melyik nap miért nem jó egy-egy utazás/konferencia miatt. Maria munkásságának fontosságát növeli a Fülöp-szigetek romló demokráciája, Duterte erőszakos rezsimének fellépése a nép, valamint a szabadság- és emberi jogok ellen. Valószínűleg ennek is köszönheti, hogy világszerte odafigyelnek rá, és Duterte talán épp emiatt hagyta még életben. Túl nagy botrány lenne a meggyilkolásából, de ettől függetlenül, ahogy a filmből is kiderül, bármelyik pillanatban megtörténhet. Nem véletlen, hogy Maria Ressát és a Rappler szerkesztőségét testőrök védik.

A kormány egyelőre hivatalos úton és nem szó szerint próbálja kicsinálni Mariat és a Rapplert: különböző eljárásokat indítanak ellenük még a látszatra sem figyelve, ugyanis volt, hogy perelték őket egy cikk miatt egy olyan törvény alapján, ami a cikk után született.

Mariát egy egész nemzetközi jogászcsapat segíti, köztük Amal Clooney, elismert ember jogi ügyvéd.

Remekül oldja a film feszültségét az a vicces jelenet, amikor Amal mellett kísérőként feltűnik a férje, a nála sokkal ismertebb George Clooney, akin azonban csak átsiklik a kamera, mert itt neki semmi jelentősége nincs, a felesége a lényeg.

Láthatjuk még a filmben Duterte jobbkezét, aki a büntetésvégrehajtás parancsnoka, és börtönbe zárt drogosokkal keménykedik, és pártfogójához hasonló agresszióval tart beszédet, továbbá büszkén belemondja a tévékamerába, hogy gyilkolni is hajlandó Duterte kérésére – de kiemeli, hogy hívő katolikus, ami viszont szerinte is ellentmondásos dolog az erőszakkal.

A film magyarországi premierje március 2-án lesz a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál (BIDF) keretein belül, online. A megváltott jegy ellenében az első vetítést követően a fesztivál teljes ideje alatt, március 10-ig elérhető lesz a fesztivál honlapján. A premiervetítés után egy szintén online, élő stúdióbeszélgetésre kerül sor a film rendezője, Ramona S. Diaz, valamint Nagy Gábor, a HVG vezető szerkesztője (a film civil nagykövete), Munk Veronika, a Telex.hu alapító-főszerkesztője, és Uj Péter, a 444.hu főszerkesztője részvételével.

Online rendezik meg a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivált (BIDF) 2021. március 1- 10. között, melyen 30 alkotást láthatunk – otthon, a fotelünkből. Magányosan vegetáló Gorbacsov; fehérorosz nyugalmazott tábornok, aki sztriptíztáncos unokájával él együtt; nagy dilemma előtt álló serpák; módos nyugdíjasok Floridában; elefántcsontparti férfi, az európai jogrend szerint embercsempész bűnöző, afrikai sorstársai szemében megváltó; nagymama, aki 1944 végén Auschwitzban született. E filmhősök a fővárosi mozik helyett ezúttal mind-mind az otthonunkba költözhetnek. Ezúttal ugyanis a hivatalosan 7. Budapest International Documentary Festival (BIDF) névre hallgató jelentős kulturális esemény a digitális térben látható, belépő ellenében, a fesztivál weboldaláról. Egy megváltott digitális jeggyel egy filmet akár egy egész család vagy baráti kör is megtekinthet. A művek a premiervetítések után a fesztivál teljes ideje alatt elérhetők lesznek, Magyarország területéről bárki számára. A vetítésekhez mindig kapcsolódik egy beszélgetés a filmek rendezőivel és a különböző témák “nagyköveteivel”, szakértőivel. – olvasható a BIDF sajtóanyagában.

Erdélyi Katalin

Címlapkép: BIDF

Megosztás