Oltásellenesség és koronavírus – tévhitek, álhírek és a tudomány szerepe a járvány idején

Oltásellenesség és koronavírus – tévhitek, álhírek és a tudomány szerepe címmel tartott online kerekasztal-beszélgetést augusztus 26-án a Political Capital. A rendezvényt Veiszer Alinda moderálta, a résztvevők pedig Krekó Péter, a Political Capital igazgatója mellett Hanula Zsolt tudományos szakújságíró, az Index korábbi munkatársa, Kemenesi Gábor Junior Prima díjas biológus, virológus, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa, valamint Prinz Gyula infektológus, belgyógyász szakorvos voltak.

 

A SAJTÓSZABADSÁG NEM CSAK A HATALOMTÓL, TŐLED IS FÜGG – MUTATJUK, MENNYIBE KERÜL AZ ÁTLÁTSZÓ

Az Átlátszó ingyen van, de nem ingyen készül: idén még 3345 előfizetőre lenne szükségünk. Fektess be te is a tényfeltáró újságírásba!

Krekó Péter a bevezető előadásában utalt rá: a járvány kitörése után sokan úgy gondolták: a helyzet egyik következménye lehet a vakcina-ellenes mozgalom halála. Csakhogy a kutató szerint ennek pont a fordítottja történt. A koronavírus lökést adott ennek a mozgalomnak. Például az oltás ellenzői között a koronavírus-szkeptikusok táborában orvosi végzettségű influenszerek is akadnak. Kemenesi Gábor úgy véli: a bizonytalanságot növelheti, hogy jelenleg 160 vakcinaprojekt létezik a Földön, és nagyon sok a korai fázisban kikerült információ, amit laikusként könnyű nem érteni.

Egy vakcina kifejlesztéséhez laboratóriumi vizsgálatokra van szükség a kémcsőtől az állatkísérletekig. Utána pedig többfázisú klinikai vizsgálatokra, amelyeknek célja tisztázni, hogy biztonságos-e és kivált-e immunválaszt az oltóanyag az emberi szervezetből. Normál esetben mindez sokkal hosszabb ideig tart, de jelenleg a helyzet miatt rengeteg pénz és erőforrás áramlik a területre, így le lehet rövidíteni az időt a különböző területek egymásba csúsztatásával, a laboratóriumi fázis gyorsításával – az önkénteseken végzett kísérletekkel és a gyártósorok felépítésével bezárólag.

A gond az, hogy sokféle eltérő vakcinatechnológia létezik, így érdemben a befutókról lehet részletes köztájékoztatást végezni. Például az orosz vakcináról semmit nem tudunk, nincsenek róla nyilvános publikációk, független vizsgálatokra, transzparenciára így ebben az esetben nincs lehetőség. Prinz Gyula infektológus belgyógyász szakorvos hozzáfűzte, itt azt kell vizsgálni, hogy a betegnek lesz-e a fertőzés miatt termelődő – IGM vagy IGG rövidítéssel jelzett – ellenanyag a vérében.

Valamint lényeges még a memóriasejtek, az úgynevezett T-sejtek vizsgálata is. Prinz megemlítette, hogy például az enyhe, tünetmentes lefolyású koronavírus-fertőzés esetén nincs is kimutatható ellenanyag a vérben. A Közel-Keleten viszont, ahol a súlyosabb változat terjedt el, még négy-öt év múlva is lehet kimutatható ellenanyag. Ugyancsak fontos kérdés a koronavírus és a betegek genetikai viszonyának meghatározása, illetve az oltási reakció vizsgálata, hogy vannak-e előre ki nem számítható mellékhatások.

Hanula Zsolt szerint az egész média egy borzasztó csapdahelyzetbe került a koronavírus kapcsán. A koronavírus ilyen szempontból egy nagyon friss jelenség, az újságíró pedig csak azt tudja idézni, amit épp közöltek vele, nem teheti meg, hogy felülbírálja a WHO pillanatnyi álláspontját. Merkely Béla nyilatkozataiból, hogy mikor lesz a második hullám, simán össze lehetett volna hozni egy zenés megamixet – utalt arra ironikusan, hogy a kormányzati kríziskommunikáció egyik illetékese hol így, hol úgy vélekedett a dologról. Az olvasó viszont márványba vésett kinyilatkoztatásokat vár, pedig a sajtó csak azt tudja közölni, hogy „jelenleg úgy tudjuk”. És ez csak a valódi média, nem beszélve azokról az oldalakról, amelyek a járványhelyzetet tudatosan kihasználják, hogy kattintásokat és abból reklámbevételeket generáljanak, ennek érdekében pedig bármit hajlandók leközölni. – mutatott rá az újságíró.

Milyen konteók láttak napvilágot, melyik a legnépszerűbb? – tette fel a kérdést a műsorvezető Krekó Péternek, aki szerint sokféle teória van, attól kezdve, hogy ez a gyógyszeripar ármánya azon keresztül, hogy Bill Gates ki akarja irtani az emberiséget, egészen odáig, hogy az oltással mikrochipet juttatnak belénk. De bármilyen összeesküvés-elméletek szülessenek a témában, a szakember lát bennük közös vonásokat. Például, hogy egyszerű, rövidre zárt magyarázatot kínálnak, illetve felelőst is megneveznek. Ehhez képest az, hogy Vuhanban egy tobzoska csak félig főtt meg, nem megnyugtató. Ugyanis akkor kénytelenek vagyunk fatalista módon hozzáállni, hogy ilyesmi bárhol, bármikor megtörténhet.

Veiszer Alinda felvetette: világszerte számtalan orvosi, biológiai végzettségű személy is kétségbe vonja a tudomány járvánnyal kapcsolatos megállapításait, előzményként megemlítve azt a brit orvost, Andrew Wakefieldet, aki azt állította, hogy az autizmust gyermekkori védőoltások idézik elő, és akit ezért később kizártak a kamarából. Hanula Zsolt szerint nemcsak arról van szó, hogy Wakefield kutatásai szakmailag kétségesek, tehát kevés alanyt vizsgált, illetve nem volt kontrollcsoport, hanem egész egyszerűen meghamisította az eredményeket.

Az újságíró szerint az a legnagyobb gond, hogy aki már hitelt adott egy ilyen hamisított kutatásnak, azt később már nagyon nehéz meggyőzni a cáfolattal. Kemenesi Gábor ehhez hozzáfűzte: kétségtelenül létezik a tudomány világában egy olyan szakadár mozgalom, amely fals valóságot alakít ki. Mondjuk azzal, hogy ez a vírus nem is olyan veszélyes, nem nagyobb a halálozási arány mint más, hétköznapi fertőző betegségeknél. Holott ez egy magas patogenitású koronavírus. A hét ismert emberi koronavírusból négy valóban csak sima nátha, ennek a halálozási rátája viszont magasabb, tehát ez egyértelműen, több tulajdonsága miatt is a rosszfiúk közé tartozik.

Gondoljunk bele, mi történt New Yorkban vagy Észak-Olaszországban. Ezt a vírust nem szabad póráz nélkül elegenünk, szabadon futni hagynunk. S akkor a járulékos halálozásról még nem is beszéltünk. Amit az okoz, hogy a járvány leterheli az ellátórendszert. A legtöbben valóban átvészelik, de közben át is adják másoknak. Ha pedig a fertőzések halmozódnak, káoszba dönthetnek egy teljes régiót. Ez nem egy közönséges nátha, hanem a MERS vagy a SARS vírusokhoz hasonlóan az a magas patogenitású koronavírus-fajta, amivel törődni kell – figyelmeztetett a virológus szakember.

Prinz Gyula infektológus szerint, ha le akarjuk győzni a járványt, és valós számokat akarunk, mindenkit tesztelni kell, akit lehet. A járvány kezdeti szakaszában a rettegés otthon tartotta az embereket. Most viszont döntően a fiatalabb generációk lettek pozitívak – szemben a korábbi időszakkal, amikor többnyire az idősebbeknél mutatták ki a vírust. De az idősebbek így is veszélyeztetettek, mert mi van, ha a fiatalok hazaviszik a fertőzést? A kérdésre a szakorvos, hogy jelenleg elengedné-e a gyerekeit iskolába, igennel felelt. Prinz szerint további probléma a korábbi időszakok tapasztalatai alapján, hogy az egészségügyi dolgozók se mind oltatják be magukat influenza ellen.

De a tüdőgyulladás elleni vakcina beadása sem volna haszontalan. Elhangzott a rendezvényen a 2018-as WHO-adat: 140 ezren haltak meg kanyaróban, pedig az ellen létezik oltás. Lengyelországban is növekedett a fertőzések száma, s nem ez az egyetlen betegség, ami a vakcina dacára is előretörhet. Pakisztánban fegyveres őrök kíséretében járnak az orvosok gyermekbénulás ellen oltani. A kanyaró esetében persze az is gond, hogy nagyon magas számot, 95 százalékos oltottsági szintet kell elérni a nyájimmunitáshoz. A COVID-19 esetén azonban ehhez elegendő a 70 százalék is.

Hanula Zsolt szerint akik szkeptikusak az oltásokkal szemben, azok nem feltétlenül hiszik el teljes egészében az olyan Lapos Föld-szintű dolgokat, mint Bill Gates népirtásterve, az oltással való chipbeültetés vagy a járvány 5G-tornyokkal való terjesztése. Az oltásszkeptikusok inkább olyanokat mondanak, jó, jó, ezek persze hülyeségek, de ki tudja? Ezeket a tömegeket viszont könnyű lejjebb lökni a lejtőn, amelynek a végén az 5G tornyokról szóló összeesküvés-elméletek vannak.

Hanula Zsolt szerint arról van szó, hogy a nyugati világban olyan jól működtek a védőoltások, hogy bizonyos betegségeket egyszerűen elfelejtettünk. Például az Egyesült Államokban rendkívül sokféle kiskapu van arra, hogy az emberek ne oltassák be magukat. Ott történt meg, hogy Disneylandben az oltatlan gyerekek boldogan összefertőzték egymást kanyaróval. Egy 2018-as hazai kutatás szerint a felmérésben megkérdezettek 20 százaléka mondta azt, hogy az oltásoknak több a kára, mint a haszna. Ez a szám mind tőlünk keletre, például Romániában, mind egyes nyugati országokban magasabb.

Krekó Péter szerint az nem kezelhető szabadságjogként, hogy beoltatom-e magam vagy sem, illetve veszélyes, ha politikai véleménynyilvánításnak tekintik, hogy valaki hord-e maszkot. Az oltásellenesek például az Egyesült Államokban rendkívül heterogén csoport. Az átlagnál magasabb az oltásokkal szembeni ellenszenv a feketék körében, tehát pont ott, ahol a koronavírus-fertőzöttség is nagyobb a lakosság egészéhez viszonyítva. De a magasan kvalifikált republikánus szavazók körében is népszerű ez a felfogás.

Akik az oltások ellen gerjesztik a közhangulatot, egyáltalán nem tanulatlanok, mert ez nagyon jó üzlet. Olyanok állnak ennek élén hazánkban, mint Gödény György vagy Lenkei Gábor. Magyarországon jelenleg egyáltalán nem tragikus a helyzet oltásügyben, de semmi garancia nincs rá, hogy ez így is marad. Ugyanis míg az Egyesült Államokban vagy Nagy-Britanniában az oltásellenes, koronavírus-tagadó oldalakat eltünteti a Facebook, Magyarországon a közösségi oldalnak nincs hitelesített tényellenőrző szervezete.

Hazánkban például az alternatív hírforrások zászlóshajójának tekinthető Mindenegyben blog 700 ezer Facebook-követővel rendelkezik, ami az összes hazai felhasználó több mint 10 százaléka. Prinz Gyula úgy látja: a 2009-es H1N1-pandémia tapasztalatai is óvatosságra intenek. Akkor 1,3 millió oltást ingyen adtak volna be, de 300-400 ezer pocsékba ment, mert az arra jogosultak nem vették igénybe. Elhangzott, hogy mind tőlünk nyugatra, mind keletre vallási közösségek is az oltásellenesség élére állhatnak.

Ilyenek voltak az Egyesült Államokban bizonyos amish és zsidó közösségek, illetve az ortodox keresztény egyház. Hogy a BCG-oltásnak van-e hatása a koronavírussal összefüggő immunitásra, az még nyitott kérdés – felelte Kemenesi Gábor. Valamifajta keresztimmunitást bizonyos nátha koronavírusok is adhatnak, de egy vírus ellen igazi védettséget a rá célzottan kifejlesztett vakcina jelenthet. Ugyanis vírus és vírus között különbség van, legalább akkora, mint főemlősöknél a kutya és a bálna között.

Hanula Zsolt több konkrét dolgot is említett, milyen csúsztatások vannak az álhírekben. Például ilyen a Bill Gatesnek tulajdonított kijelentés, hogy ő a járványon 200 milliárd dollárt keresett. Holott az eredeti kijelentés úgy hangzott, hogy az ő járvány elleni védekezéshez nyújtott segítségének köszönhetően bizonyos országokban, például Indiában 200 milliárd dollárt sikerült megtakarítani. Gyanús lehet az is, ha az illető, aki az oltásokkal szemben próbál hangulatot kelteni, a saját oldalán rögtön bedob valami alternatív csodaszert, például vitamint a koronavírus ellen. Érdemes figyelni, milyen hirdetések vannak az ilyen felületeken. Ha mondjuk azt reklámozzák, hogyan tanulj meg három nap alatt négy nyelvet, vagy olyan hatóanyagot, amelytől két nap alatt visszanő a hajad, azt nehezen lehet komolyan venni – sorolta az újságíró, mire kell figyelni.

Papp László Tamás

Címlapkép: pixabay.com

Ha már egyszer itt vagy…Az Átlátszó nonprofit szervezet: cikkeink ingyen is olvashatóak, nincsenek állami hirdetések, és nem politikusok fizetik a számláinkat. Ez teszi lehetővé, hogy szabadon írhassunk a valóságról. Ha fontosnak tartod a független, tényfeltáró újságírás fennmaradását, támogasd a szerkesztőség munkáját egyszeri adománnyal, vagy havi előfizetéssel. Kattints ide a támogatási lehetőségekért!