Bezárás
dokumentumfilm

Magyarország is szerepel az EU egységét veszélyeztető országokról szóló német dokumentumfilmben

A német DW kétrészes dokumentumfilmet forgatott arról, hogy milyen nehéz helyzetben van mostanában politikailag az Európai Unió. Több tagországban a bevándorlás miatt egyre népszerűbbek az EU-ellenes politikusok, közben Oroszország, Törökország és az USA is kavar. Magyarország is szerepel a filmben, ami a kritikus média letörésére irányuló kormányzati törekvéseket épp a napokban visszafideszesített HírTV-vel szemlélteti.

Előfizetőket keresünk – támogasd a munkánkat havi ezer forinttal!
Támogatom

Mindig érdemes és érdekes megnézni, milyennek látják az országunkat a külföldiek. A német DW hónapokon keresztül forgatott egy angol nyelvű, kétrészes dokumentumfilmet az Európai Unió egységét veszélyeztető belpolitikai feszültségekről. Több országban jártak, köztük hazánkban is. A videókat július 31-én publikálták, a nálunk forgatott anyag a második részben van.

Ez Törökországgal indul, ahol óriási gazdasági válság van, de az emberek többsége még így is a diktatúrát építő Erdogant támogatja, és a “háttérhatalmakat” hibáztatja a líra gyengüléséért. Erdogan pedig a menekültekkel zsarolja az EU-t. A filmesek elmentek a szomszédos Szíriába is, ahol hatalmas pusztítást végzett a 7 évnyi polgárháború, és ahonnan a legtöbb menekült érkezett Törökországba, majd onnan az EU-ba.

A következő helyszín Irán, ami nukleáris nagyhatalom, és az utóbbi időkben nagyon feszült a viszonya az USA-val. Trump májusban jelentette be, hogy kilép az atomalkuból, amit 2015-ben kötött Iránnal az USA, az Európai Unió, Franciaország, Kína, Nagy-Britannia, Németország, és Oroszország.

Ezután egy nagy ugrással végre Magyarország következik 17:25-től. A felvétel március 15-én készült, vonul a békemenetes tömeg, és ünnepi beszédet mond Orbán Viktor. A narrátor arról beszél a vágóképek alatt, hogy a magyar miniszterelnök saját és pártjának népszerűsítésére használja fel a nemzeti ünnepet. Orbán beszédéből az alábbi mondatokat vágta be és fordította le a DW a külföldi nézőknek:

“Egyik oldalon mi, akik hiszünk a nemzetállamokban, a határok védelmében, a család és a munka értékében, és velünk szemben azok, akik nyitott társadalmat, határok és nemzetek nélküli világot, újfajta családokat, leértékelt munkát és olcsó munkást akarnak, amely fölött átláthatatlan és számon kérhetetlen bürokraták serege uralkodik.”

A narrátor szerint ez világos üzenet: Magyarország veszélyben van, de amíg a Fidesz van hatalmon, addig az ország biztonságban van. Annak bizonyítására, hogy a kormánypropaganda hatékony, a DW riportere megszólaltatott több Fidesz-szimpatizánst is, akik elmondták, hogy

  • nem akarnak itt menekülteket látni, mert látják, mi történik Nyugat-Európában, ahol vannak
  • nem akarnak úgy élni, mint a bécsiek
  • a magyar kormány ellenáll a bevándorlásnak
  • Magyarországon biztonságban érzik magukat
  • nagyon furcsa, hogy senki nem beszél arról, ami Nyugat-Európában történik

Ezután kitér a film arra, hogy az Orbán-kormány Soros Györgyöt kiáltotta ki főellenségnek, aki illegális bevándorlókkal akarja tönkretenni Magyarországot. Ennek bizonyítására jön egy újabb idézet a március 15-i Orbán-beszédből:

“Harcolni fogunk az ellen, amit Soros György birodalma Magyarországgal tesz és tenni akar. Ez a mi hazánk, a mi életünk, nincs nekünk másik, ezért harcolni fogunk érte a végsőkig, és nem adjuk fel soha.”

Ezt követően László Róbert politológus, a Political Capital munkatársa beszél arról a DW-nek, hogy Magyarország szinte mindig valami ellenség ellen harcolt: 1989-ben a kommunizmus, aztán az IMF, az EU, Soros, a bevándorlás, és az ENSZ következett.

A narrátor ezután arról beszél, hogy a Soros György alapítványai által támogatott civil szervezeteket is támadja a kormány, nemrégiben (júniusban – a szerk.) például elfogadta a parlament az ún. “Stop Soros” törvényt, aminek értelmében büntethetővé vált a menekültek segítése. Erről Demeter Áron, az Amnesty International munkatársa azt mondta a DW-nek, hogy az Orbán-kormány évek óta harcol a független civil szervezetek ellen.

A Békemenet vágóképei alatt ezután arról beszél a narrátor, hogy a magyar miniszterelnök egy illiberális államot épített ki, amiben mindent ő ellenőriz. Itt megszólal Gulyás Gergely kancelláriaminiszter, aki szerint

“A fékek és ellensúlyok épp olyan erősek, mint mindig, vagy még erősebbek. Igaz, hogy a kormány első nyolc évében sok embert volt lehetőségünk kinevezni, de Magyarország többsége a konzervatív oldal felé hajlik, és az alkotmányos testületeink függetlenül hozhatnak szabad és jó döntéseket, ami nem jogellenes.”

Rögtön ezután jön a HírTV, ami beengedte a DW stábját a kulisszák mögé, a stúdióba és a newsroomba. A csatornától nem nyilatkozik senki, csak a narrátor mondja el, hogy miután a HírTV tulajdonosa (nem mondják ki Simicska Lajos nevét) összeveszett Orbánnal, a tévé kormánykritikus lett, és a Fidesz politikusai azóta nem járnak be a stúdióba. “A kormánykritikus médiának nincs helye Orbán illiberális demokráciájában.” – mondja a narrátor.

Erre nincs is jobb bizonyíték annál, hogy épp a DW-dokumentumfilm megjelenésének másnapján, augusztus elsején foglalta vissza a HírTV-t a Fidesz, mégpedig nagyon látványosan. Kálmán Olga műsorának ismétlése helyett Orbán Viktor tusványosi beszédét ismételték, este pedig a Kálmán korábbi sávjában indult új műsorban Kocsis Máté volt az első vendég, és arról beszélt, hogy “elégtételt érez, hiszen a csatorna visszatért a polgári értékekhez”.

A HírTv-s látogatás után Urbán Ágnes médiakutató, a Mérték Médiműhely munkatársa, és a Corvinus Egyetem oktatója beszél arról, hogy az Orbán-kormány mennyire erősen kontrollálja a magyar médiát.

“Az állami tévé tiszta kormánypropaganda, nagyon messze van a nyugat-európai közszolgálati függetlenségtől, és a magánkézben lévő médiák tulajdonosainak nagy része is kormányközeli befektető.”

Ezután a március 15-i ünnepségen az Andrássy úton végigvitt 1848 méter hosszú nemzeti színű zászlót mutatja a kamera, a narrátor pedig arról beszél, hogy az Orbán-kormány egy erős Magyarországról álmodik, ahol minden hazaszerető ember a Fidesz támogatója, és a párt maga Orbán. A kormány az EU-t egy jelentéktelen, közös értékek nélküli gazdasági csoportnak állítja be, és az Unió liberális értékeit téveszmének tartja, magát az EU-t pedig csak fejőstehénnek tekinti. “Pénz? Igen! Politikai tanácsok? Kösz, nem.”

A DW stábja elment a március 15-i diáktüntetésre is, amit a gyerekközpontúbb, modernebb és kevésbé felülről irányított oktatásért szerveztek. Itt is többen nyilatkoztak a német stábnak, beszéltek a magyar iskolarendszer problémáiról, a narrátor pedig elmondja, hogy tavaly 600 ezer magyar fiatal ment dolgozni egy másik EU-s országba, főként Ausztriába, Nagy-Britanniába és Németországba.

Ezzel ér véget a Magyarországról szóló, közel 10 perces riport, ami egyáltalán nem fest hízelgő képet hazánkról.

A film végén van még pár szó arról, hogy az egyik legerősebb uniós vezető, Angela Merkel sokat vesztett a korábbi népszerűségéből, de Putyin és Trump számára is épp az a jó, ha Németország és az EU gyenge.

A teljes kép kedvéért érdemes megnézni a dokumentumfilm elő részét is, amiben az alábbi helyek szerepelnek:

1) Olaszország, ami a Földközi-tengeren át érkező bevándorlók egyik fő célállomása volt sokáig. Az idei választás után a populista Öt Csillag és a szélsőjobboldali Északi Liga alakított koalíciós kormányt, az új belügyminiszter nyíltan menekült- és cigányellenes, az országban egyre több fizikai támadás éri a bevándorlókat.

2) Nagy-Britannia, ahol 2016-ban népszavazás volt arról, hogy az ország lépjen ki az EU-ból. A Brexit-kampányt nyomó populista politikusok pár héttel később lemondtak. A kilépés 2019 tavaszán történhet meg, és óriási anyagi veszteséget jelent az országnak, ahol sok bevándorló – köztük rengeteg magyar – dolgozik.

3) Lengyelország, ahol ugyan sok ukrán vendégmunkás dolgozik, és nemrég jelentették be, hogy a Fülöp-szigetekről pótolnák a még hiányzó munkaerőt, de a kormány nagyon ellenzi a (muszlim) bevándorlást. Nemrégiben az EU-kötelezettségszegési eljárást indított az ország ellen az igazságszolgáltatás függetlenségét aláásó jogszabály miatt.

4) Németország, ami körülbelül 1,5 millió menekültet fogadott be az elmúlt években. Bár nagy részük tanulni, dolgozni, és integrálódni akaró, rendes ember, sokan közülük szabálytalanul kaptak státuszt, többen bűncselekményeket követtek el, és a botrányok hatására nagyon megerősödött a szélsőjobboldali AfD, Angela Merkel kancellár népszerűsége pedig mélypontra zuhant.

5) A Krím-félsziget, amit Oroszország 2014-ben elvett Ukrajnától. Emiatt Oroszországgal szemben az EU és az USA szankciókat vezetett be, amik elég nagy pénzügyi csapást jelentenek. Putyin viszont nem hátrált meg, sőt: nemrégiben egy teherautót vezetve személyesen avatta fel a Krímet Oroszországgal összekötő hidat, amit egy régi barátjának cége épített.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom