riport

Kínai óriáshitelbe rokkanhat bele Montenegró – a Vice News riportja

A kis balkáni ország első autópályája gigantikus összegű kínai hitelből épül, aminek a törlesztésébe belerokkanhat a montenegrói költségvetés. A Vice News riportja.

A 600 ezer lakosú Montenegró 2014-ben írt alá szerződést a kínai Exim Bankkal az ország első autópályának első szakaszának megépítéséről. A beruházás értéke 800 millió euró (kb. 240 milliárd forint), és az összeg 85 százalékát a kínai bank hitelezi 20 éves futamidővel.

Az IMF már a szerződés megkötésekor figyelmeztetett arra, hogy a kölcsön törlesztése tönkreteheti az országot. A Globális Fejlődésért Központ (Center for Global Development, CGD) 2018 márciusában publikált tanulmánya arról írt, hogy Montenegró egyike a világ azon nyolc országának, amelyek adósságspirálba kerülhetnek a kínai óriáshitelek miatt. A Világbank becslése szerint ugyanis költségvetési kiigazítás nélkül az ország államadóssága 2018-ra elérheti a GDP 83 százalékát az építkezés miatt.

A déli határon lévő Bar kikötőváros és a szerbiai Boljare közötti autópálya három ütemben épül, a teljes költsége nagyjából 3 milliárd euró (kb. 900 milliárd forint). Az első, és a montenegrói kormány szerint legnehezebb, Smokovac és Matesevo közötti 45 kilométeres szakasz kivitelezője a kínai China Road and Bridge Corporation (CRBC), ami 2019 tavaszára ígéri a munkálatok befejezését.

A montenegrói ellenzéki pártok és anti-korrupciós civil szervezetek szerint Kína duplán húz hasznot a projektből, amibe viszont Montenegró tönkre fog menni. A montenegrói kormány szerint azonban az ország gazdaságának szüksége van az autópályára, ami jobb összeköttetést teremt Szerbiával.

Az amerikai Vice News nemrégiben helyszíni riportot készített a beruházásról.

A videó stílszerűen autózással indul, közben pedig Ben Ferguson riporter és Mladen Grgic, a kaliforniai Berkeley Egyetem Kína-szakértője beszélgetnek. Grgic szerint a kis balkáni országnak nincs valódi szüksége az autópályára, csak politikai okokból építi a kormány.

A Vice News riportere beszélt a kivitelező kínai cég képviselőjével is, aki elmondta, hogy 2.700-an dolgoznak az építkezésen. Ebből bő ezren helyiek, de a legtöbb munkás kínai – ők egy hatalmas konténertáborban laknak a helyszínen.

Nyilatkozott Vatroslav Belan, a montenegrói miniszterelnök-helyettes tanácsadója is, aki határozottan kijelentette, hogy a kínai hitelből, kínai cég kivitelezésében épülő autópálya nem kínai beruházás. A riporter kinevette, de Belan nem jött zavarba, hanem félmosollyal magyarázta, hogy ez a montenegrói kormány beruházása, ugyanis ők vállalják a kockázatot. Sőt, még vissza is kérdezett, hogy “El kell magyarázni, miért építünk autópályát a 21. században?”. Később a riporter kérdésére a hitel miatt várhatóan a GDP 80 százaléka fölé emelkedő államadósságról azt mondta, hogy tudatában vannak a rizikónak, de nem veszélyes a helyzet, az országnak pedig szüksége van az autópályára az export miatt, és mert EU-tag akar lenni.

A videó végén megszólalt még Jelisava Kalezic egykori egyetemi professzor és politikus, aki arról beszélt, hogy természetesen szükség van az autópályára, mert az normál körülmények között nagyszerű lehetőség lenne a fejlődésre. Viszont inkább 2002-2003-ban kellett volna megépíteni, amikor Montenegró gazdasága jobb helyzetben volt, mert most csőd fenyegeti az országot a beruházás miatt. Vatroslav Belan szerint viszont az autópálya miatt nőni fog a gazdaság, és ki tudják majd fizetni a hitelt Kínának.

“A kockázat elkerülésének egyetlen módja az, ha nem csinálunk semmit. Kockázatokat kell vállalni, és kreatívnak, újítónak kell lenni. Mi ezt csináljuk.” – mondta Belan.

A riport elgondolkodtató önmagában is, és a magyar párhuzamok miatt is.

Orbán Viktor miniszterelnök idén január 10-én Berlinben nyilatkozta, hogy “Amennyiben az Európai Unió nem tud pénzügyi támogatást adni, Kínához fordulunk”, és már van is egy kínai finanszírozású projektünk. Orbán és Li Ko-csiang kínai miniszterelnök tavaly novemberben jelentette be, hogy indul a Budapest-Belgrád vasútvonal felújítása, amiről még 2015-ben egyeztek meg. A beruházás legalább 750 milliárd forintba fog kerülni, és az összeg 85 százaléka kínai hitel, de a pontos feltételek nem ismertek, mert a magyar kormány 10 évre titkosította a megvalósíthatósági tanulmányt.

Viszont a Figyelő még a fideszesítése előtt kiszámolta (azóta leszedték a cikket, de a Google-archívumban elérhető), hogy a vasútfejlesztés leghamarabb, kamatterhek nélkül is csak 2.400 év alatt térül meg. De ez nem szempont a magyar kormánynak: Orbán tavaly decemberben az egyik Kossuth rádiós interjújában azt mondta, hogy másodlagos a beruházás megtérülése, mert az a fontos, hogy keresztülmegy az országon.

Li Ko-csiang és Orbán Viktor (fotó: Árvai Károly / kormany.hu)

Orbán Viktor és a Montenegrót 1991 óta különböző pozíciókból irányító, idén áprilisban az elnökválasztást ismét megnyerő Milo Djukanovic egyébként jó viszonyban vannak. Djukanovic – akit az OCCRP 2015-ben az év legkorruptabb emberének választott – idén januárban járt megbeszélésen az Országházban, és a szintén kerítésépítésen gondolkodó országnak Orbán felajánlott 25 kilométer határvédő drótot ajándékba.

Milo Djukanovic és Orbán Viktor (fotó: Szecsődi Balázs / kormany.hu)

Nemrég az Index írt Srí Lankáról, ami intő példa lehetne Magyarország és Montenegró számára is: az ázsiai ország kínai hitelből épített olyan infrastrukturális beruházásokat, amiknek nincs értelme, a hiteleket viszont nem tudják fizetni. Az ország bevételeinek 80 százaléka elmegy a törlesztésre, miközben az üres autópályán rizst szárítanak a parasztok.

Februárban pedig a 444-en jelent meg egy hosszú cikk arról, hogy Kína az utóbbi években egyre több beruházással és hitellel van jelen Európában, de nem gazdasági szempontok vezérlik, hanem politikai befolyást akar szerezni.

 

Megosztás