Bezárás
riport

Hónapok óta napi 50 liter vízből élnek a szárazsággal küzdő fokvárosiak

A dél-afrikai nagyváros vezetése hónapok óta kéri a lakosokat, hogy takarékoskodjanak a vízzel, hogy minél később következzen be a Day Zero. Az a nap, amikor központilag elzárják a vízcsapokat, és napi 25 liter fejadagot osztanak ki az embereknek a rendőrség és katonaság felügyeletével.

Fokváros lehet a világon az első olyan nagyváros, ahol vízhiány miatt a közeljövőben elzárják majd a csapokat. Az évek óta tartó komoly szárazság miatt a város vízellátását biztosító hat tározó drasztikusan leapadt – a legnagyobb, a Theewaterskloof szinte teljesen kiszáradt.

A NASA műholdképekből összeállított januári gifjén jól látszik a tározók vízszintjének csökkenése, és az amerikai űrkutatási hivatal egy külön cikkben is foglalkozott a témával.

Fokváros a Dél-afrikai Köztársaság törvényhozási fővárosa (a közigazgatási Pretoria), és 4 millió lakosával az ország második legnépesebb városa. Az évek óta tartó szárazság mellett az ugrásszerűen megnövekedett népesség is hozzájárult a Fokvárost sújtó vízhiányhoz. Persze soha nem a komfort nélküli viskókból álló nyomornegyedekben, hanem a medencés villákban bővelkedő gazdag városrészekben fogyott több víz, amiből az egyre fejlettebb gazdaság is egyre többet használt.

Fokvárosban 100 éve nem volt a mostanihoz hasonló aszály, és bár néha esik az eső, ez nem segít a helyzeten. A helyi önkormányzat által egy hete közzétett animációs videó bemutatja, hogy 2-3 évi “normális” csapadékmennyiség kell(ene) a víztározók feltöltődéséhez.

A városvezetés már rég lezárta a nyilvános medencéket, szökőkutakat és párakapukat. Kissé megkésve elkezdtek kutakat fúrni, hogy talajvizet kössenek a rendszerbe, és sótalanító üzemeket építeni, hogy tengervízből állítsanak elő ivóvizet. A lakosságot is folyamatosan kérik a vízzel való takarékoskodásra, de idén év elején még mindig csak az emberek egy része tartotta be az egyelőre nem kötelező, csupán ajánlott korlátozásokat.

Az önkormányzat kidolgozott egy tervet arra az esetre is, amikor a tározók vízszintje 13,5 százalékra csökken. Ez az érték azért kritikus, mert 10 százalék alatt már nem tudják megfelelő biztonsággal tisztítani a vizet. Ezt az úgynevezett Nulladik Napot (Day Zero) eredetileg idén április-májusra várták, de aztán kitolódott június-júliusra. Az is lehetséges, hogy még ennél is később fog bekövetkezni, de az biztos, hogy elkerülni nem lehet, csak elodázni.

Ha eljön a Day Zero, akkor csak a fontos közintézmények (pl. kórházak, iskolák) kapnak vizet, a lakóövezetekben azonban elzárják a csapokat. A lakosságnak napi 25 litert osztanak szét 200 ellenőrző ponton, amiket a rendőrség és a hadsereg biztosít. Mivel a városban 4 millióan élnek, ez azt jelenti, hogy egy-egy vízosztó pontra 20.000 ember jut majd.

A városvezetés hónapok óta kéri a lakosokat, hogy fejenként csak maximum napi 50 liter vizet használjanak, hogy minél később következzen be a Day Zero, és vele a káosz.

Összehasonlításképpen: egy átlagos, négytagú magyar család vízfogyasztása kb. 600 liter, vagyis fejenként 150 liter. Egy kádfürdő például 100 liter, egy zuhanyzás 50-70 liter, egy vécéöblítés 10 liter, egy mosogatás 15-20 liter, egy mosás (géppel) nagyjából 50 liter vizet jelent.

Érdemes ennek tudatában megnézni a városvezetés által készített videót az 50 literes ajánlásról. A főbb instrukciók: maximum két perces zuhanyzás, a kézmosás/zuhanyzás/mosogatás során használt víz (greywater) használata wc-öblítéshez és növényöntözéshez, heti egy mosás/felmosás/takarítás.

A Guardian néhány napja tett közzé egy tízperces videóriportot Fokvárosról. A kisfilmben bemutatnak egy vízzzel takarékoskodó jómódú, középkorú házaspárt; egy illegális, a város vízrendszerére rákötött autómosót bezáró rendőrt, és az ezzel megélhetési forrásuktól megfosztott, felháborodott embereket is.

A riportban elhangzik, hogy a mostani vízhiány sokkal nyilvánvalóbb a gazdag városrészekben, mint a szegénynegyedekben, mert utóbbiakban évtizedek óta vízhiány van. Bár a lakosság negyede (vagyis kb. 1 millió ember, és főként feketék) él a nyomornegyedben, Fokváros vízfogyasztásának kevesebb, mint 4 százalékát teszik ki ők. A komfort nélküli, különböző anyagokból összetákolt viskókban élő emberek mindig is a nyilvános csapokhoz jártak vízért, hogy főzni, mosakodni, és mosni tudjanak.

A Financial Times május elején közölt egy hosszú cikket a fokvárosi krízisről, amit egy 17 perces videóban is bemutattak. A riportfilmben egy közkedvelt rapper iskolásoknak tart előadást a vízzel való takarékoskodás fontosságáról, egy  rádiós műsorvezetőnő pedig bemutatja, hogyan próbálja betartani a napi 50 literes korlátozást. Ebben a videóban még jobban látszik, hogy a különböző társadalmi rétegeket mennyire eltérő mértékben érinti a vízválság.

A (többségükben fekete) szegények órákat állnak sorba az utcai csapoknál, a boltokban a palackozott víz számukra megfizethetetlenné drágult, és a műsorvezetőnő, aki elég komoly készletet vett, azon gondolkodik, hogy vajon egyszer eljön-e az az idő, amikor a vízhiány miatt zavargások törnek ki, és megtámadják az otthonában tárolt vízért.

Az anyagi különbségek a panaszokban is megmutatkoznak. Egy fekete autómosó azon kesereg, hogy visszaesett a forgalma, és veszélyben a családja megélhetése a vízhiány miatt. Egy idős fehér házaspár viszont azt fájlalja, hogy a krízis miatt nem tudják használni az olasz márvánnyal burkolt, jakuzzis fürdőszobájukat. Számukra van megoldás, mert van pénzük: saját kutat fúratnak a hatalmas házuk udvarára.

A fokvárosi vízhiányt nem lehet annyival elintézni, hogy “Messze van, semmi közöm hozzá”, mert ez nem igaz. A világon több nagyvárosban is hasonló válság léphet fel a közeljövőben, és a Financial Times videójának végén fel is sorolnak közülük néhányat: Damaszkusz, Melbourne, Barcelona, Peking, Sao Paulo, Bangalore (vagy Bengaluro), Casablanca, Moszul, Jakarta, Los Angeles.

Aki tehát azt hiszi, hogy a vízhiány csak a fejletlen országokat érinti, az téved, mert a krízis belátható időn belül eléri a nyugati civilizációt is. Közvetlenül és közvetve is.

A globális felmelegedés miatt kiszáradó, elsivatagosodó, élhetetlenné területekről ugyanis emberek tömegei fognak elvándorolni. Ők lesznek a klímamenekültek, és a minden eddiginél nagyobb migrációs hullám egyik célállomása minden valószínűséggel Európa lesz.

A vízhiány miatt fegyveres konfliktusok robbanhatnak ki a most védettnek tűnő, békés országokban is. Kutatók már évek óta mondják, hogy a víz a 21. század aranya/olaja, és a III. világháború a víz miatt, a túlélésért fog kitörni. A klímaváltozás miatt ugyanis a Föld édesvízkészlete folyamatosan csökken, és eljön az a nap, amikor harcolni fognak érte. Egyes szakértők szerint a vallási máz mögött igazából a vízről szólnak/szóltak a közelmúlt közel-keleti konfliktusai is, az iraki és szíriai háború, az ISIS terjeszkedése.

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszót

Az Átlátszó nonprofit szervezet, nem fogadunk el pénzt politikai pártoktól vagy az államtól. Rád viszont nagyon számítunk!

Támogatom