Kevesen tudják, hogy a Városliget szélén álló 1956-os emlékmű helyén eredetileg egy fákkal körbevett, virágos rét volt. Ez volt a Rondó, aminek Dózsa György úti felét a Rákosi-korban pusztították el, hogy megépüljön a Felvonulási tér és a kommunista dísztribün. A már csak félkörben megmaradt fák most a Liget Projekt áldozataivá válhatnak, mondják a Ligetvédők.

Sárga szalaggal jelölték meg a Ligetvédők a Rondó szerintük veszélyeztetett fáit, melyek a Néprajzi Múzeum és a Magyar Zene Háza építésének eshetnek áldozatul. A civil szerveződés szerint óriási gördeszkapályára hasonlító múzeum építkezései nemrég indultak el a volt Felvonulási téren, amit átláthatatlan vaspalánkkal vett körül a beruházó, még az emlékművet is elzárva a várostól.

A Rondó nem a kör alakú virágágyást, hanem a hátul látható fákat jelenti:

 

 

A Ligetvédők szombaton egy tájékoztató táblát helyeztek el a réten, ami a terület történetét és várható elpuszttítását mutatja be. Innen átvonultak a Petőfi Csarnok hűlt helye melletti táborukhoz, ahol az egykori Pecsa építésekor elhelyezett „időkapszuláról” is kitettek egy tájékoztató táblát. A Petőfi csarnok egykori területét is palánkkal vették egyébként körül, de sikerült belesni a falak mögé:

 

 

 

Egészen furcsán néz ki a Liget, aminek egyes részeit építkezéseket eltakaró falak zárják el az emberektől. Az Olof Palme ház és a Vakok kertjének környezete, az egykori Közlekedési Múzeum, Petőfi Csarnok és a Kertem területe, és most már az ’56-osok tere is láthatatlan és megközelíthetetlen a városlakók számára. Garay Klára Podmaniczky-díjas városvédő (a Város Lelkiismerete Csoport vezetője), Bathó Tivadar építész és a Ligetvédők képviselőinek beszédeibe élő facebook videóinkon nézhet bele:

 

 

 

Halász Áron

[sharedcontent slug=”cikk-vegi-hirdetes”]