Itt a diáktüntetők 12 pontja, és többezres tüntetése videón

diaktuntetes_180119_k

Több ezer fiatal, elsöprő többségében gimnazista tüntetett a Független Diákparlament felhívására péntek délután a Parlamentnél. A többségében középiskolás szónokok és résztvevők egy jobb, modernebb, életre nevelőbb, demokratikusabb, felesleges terhelésektől mentesebb és gyerekközpontúbb oktatási rendszerért mentek az utcára, illetve sztrájkoltak a pénteki tanítás nap helyett. Most azt várják az emberi erőforrások miniszterétől, hogy tárgyaljon velük a 12 pontjukról, különben visszatérnek az utcára. Nézze vissza élő adásunkat a tüntetésről, és olvassa el a diákok kívánságait!

“Mit kíván a magyar diákság?

“Képezze az oktatás alapját a 21. században szükséges készségek fejlesztése! Igazságos, demokratikus és modern oktatást minden diáknak!

  1. Neveljenek az iskolában elméleti és gyakorlati módon is kritikus gondolkodásra és felelős állampolgárságra!
  2. Rögzítsék a diákok kötelező óraszámának maximumát heti 30 órában a középiskolában, 25 órában az általános iskolában!
  3. Ne legyen kötelező a szakmai érettségi! Tegyék lehetővé az előrehozott érettségit minden tantárgyból! A törvényeknek megfelelően a továbbiakban minden érettségivel kapcsolatos változtatást felmenő rendszerben vezessenek be!
  4. Állítsák vissza a korlátozás nélküli szabad tankönyv-választást!
  5. Rendelkezzenek vétójoggal a diákönkormányzatok a diákokat érintő kérdésekben, választhassák meg szabadon a diákönkormányzatot segítő tanárt!
  6. Ne korlátozzák az oktatási intézmények a diákok és tanárok szólásszabadságát! Ne fenyegessék őket sem formálisan, sem informálisan!
  7. Semmilyen formában ne növeljék a tanév hosszát!
  8. Töröljék el a nulladik órákat, ne kezdődjön a tanítás reggel 8 óránál korábban!
  9. Ne lehessen az oktatásból kirekeszteni a 18 éven aluli diákokat!
  10. Támogassák a diákok tudományos sikereit és versenyeredményeit! Jutalmazzák ezeket többletponttal és magasabb ösztöndíjakkal!
  11. Hozzanak létre minden intézményben névtelen tanárértékelő rendszert, az eredményeket tegyék hozzáférhetővé.
  12. Állítsák vissza a felsőoktatási keretszámokat legalább a 2011-es szintre a továbbtanulási esélyegyenlőség érdekében!

Kezdjenek két héten belül miniszteri szinten, érdemi, sajtónyilvános egyeztetést a Független Diákparlamenttel!”

 

 

 

Halász Áron

 

tetszett_a_cikk3

 

 

  • Vidéki

    1. “Rögzítsék a diákok kötelező óraszámának maximumát heti 30 órában a középiskolában, 25 órában az általános iskolában!”

    Ilyen felíratú táblát is hordoztak a derék diákok:

    “CSÖKKENJENEK A TANULNIVALÓK!”

    A régi diáknóta is emlékeztet arra, hogy régen is voltak diákok, akik a mostani tüntetőkhöz hasonlóan gondolkodtak:

    “Gaudeamus igitur
    Ha diák vagy ne tanulj,
    Ha tanulsz is keveset,
    Ne strapáld az eszedet!”

    2. “Ne korlátozzák az oktatási intézmények a diákok és tanárok szólásszabadságát!”

    A régi diáknótából:

    “Ha bejön a rajztanár,
    Mondd neki te nagyszamár!”

    3. “Hozzanak létre minden intézményben névtelen tanárértékelő rendszert, az eredményeket tegyék hozzáférhetővé.”

    Azaz a tanárok megítélése, előmenetele felelőtlen, névtelen pletykálkodóktól függjön, utat engedve a rágalomáriának?!

    • Klára

      Nem értek egyet Önnel. Szerintem is abnormális, hogy naponta 6-7 órát, esetenként még többet is töltsenek gyerekeink/unokáink az iskolában, majd otthon még oldják meg leckéiket, készüljenek a következő órákra stb. Az egyáltalán nem a “nem tanulásról”, hanem sokkal inkább a normális oktatásról szólna, ha a diákok számára az iskola nem egy robotolás, hanem az ismeretek, készségek elsajátításának helye lenne! Azt pedig, hogy –
      Ön szerint – a “pletykálkodók”-tól függene bármely tanár előmenetele, ha értékelhetnék is tanáraikat, már megbocsásson, kifejezetten a gyerekek lenézésének tekintem. Higgye el, nagyon is tudják a gyerekek, hogy ki az igazi és jól tanító tanár, s ki az, aki csak a magolást, benyalást értékeli a diákjai teljesítményénél.

      • Vidéki

        Az az abnormális, hogy Ön a magyar diákok iszonyatos leterheltségéről zokog.

        Az OECD tanulmány ennek éppen az ellenkezőét állítja: Magyarországon legalacsonyabb a kötelező óraszám az összes OECD tagállam közül!

        Fáradt lehetett ahhoz, hogy elolvassa az OECD 2015-ös Education at a Glance kiadványát.
        A diákok az OECD államokban átlagban 7570 órában kapnak kötelező oktatást alsó és alsóbb középfokú tanulmányaik során.
        A magyarországi tanulók kapják a legkevesebb kötelező óraszámot (a diagramból leolvasva 5800 órát),
        míg Dánia diákjai majdnem dupláját, 10000 óránál kicsivel többet kénytelenek elviselni.
        Talán azért képesek ezt zokszó nélkül elviselni, mert nekik nincsenek olyan védelmezőik, mint Ön.
        A tanulmányból az derül ki, hogy az alsó és alsóbb középfokú tanulmányaik során a magyar diákok helyzete sokkal jobb, mint az OECD országok átlaga, ami az osztálylétszám nagyságát illeti. Az EU21 átlagánál is kedvezőbb.
        A magyar diákok helyzete jobb, mint az OECD országok átlaga, ami a diák/tanár arányt illeti az oktatási intézményekben (2013) Magyarországon 11 diák jut egy tanárra, Az OECD országok átlaga 13, Az EU21 átlaga 12.

        • http://anonymand.blogspot.com anonymand

          “Romlott a magyar diákokteljesítménye az utóbbi években, a szövegértés és a természettudományokterületén gyengébb, matematikában pedig ugyanolyan eredményeket értek ela tanulók, mint 2012-ben – derült ki az iskolások képességeit összegző,nemzetközi teljesítménymérési program (PISA) 2015-ös felméréséből,amelyet kedden tett közzé az Európai Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD).

          A szervezet honlapján elérhető jelentés szerint a magyar iskolások tavalyi teljesítménye mindhárom területen alacsonyabb lett a világ legfejlettebb országait tömörítő gazdasági szervezet, a párizsi székhelyű OECD átlagánál.

          A természettudományokban Magyarország 477 ponttal az utolsó negyedben végzett az OECD-országok között, ami jelentős visszaesés 2012-höz képest (494 pont). Hasonló a helyzet a szövegértésnél, amelyben 470 pontot értek el a magyar diákok a három évvel ezelőtti 488-hoz képest. A matematika területén elért 477 pont megegyezik a 2012-es adatokkal. Az OECD-átlag a természettudományokban és a szövegértésben 493 pont, a matematikában 490 pont volt.

          A szövegértés, a matematika és a természettudományok területén is a szingapúri diákok szerepeltek a legjobban. Az OECD tagállamai közül pedig Japán, Észtország, Finnország és Kanada nyújtotta a legjobb teljesítményt. A természettudományok területén Szingapúr után Japán és Észtország következik, a szövegértésben Hongkong és Kanada, a matematikában szintén Hongkong és az ugyancsak Kínához tartozó Makaó.

          “Minden országnak lenne hova fejlődnie, még a legjobban teljesítőknek is. A fiatalkori munkanélküliség magas szintjére, a növekvő egyenlőtlenségre, a nemek közti szakadékra, valamint a gazdasági növekedés sürgető igényére tekintettel többet kell tenni annak a biztosítása érdekében, hogy minden gyerek a lehető legjobb oktatásban részesüljön” – hangsúlyozta Ángel Gurría, az OECD
          főtitkára.

          “Az alapvető készségek nem csak az iskolában, hanem a későbbiek folyamán is kulcsfontosságúak a siker szempontjából, a továbbtanulásban és a munkaerőpiacon is. Túl sok fiatal európai nincs kellőképpen felkészülve a modern, rendkívül innovatív társadalmak kihívásaira” – figyelmeztetett brüsszeli sajtótájékoztatóján Navracsics Tibor kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi uniós biztos.

          A felmérésben 540 ezer 15 éves diák tudását szondázták 72 országban. A vizsgálódás négy nagy területet céloz: a természettudományokat, a matematikát, a szövegértést és a problémamegoldást, amelyek közül most az elsőn volt a hangsúly.

          A PISA-vizsgálat az OECD nemzetközi tanulói teljesítménymérési programja, amelyet 2000-ben indítottak el, és háromévenként ismételnek meg.”
          http://komlomedia.hu/kozerdeku/10-belfold/7791-alacsonyabb-a-magyar-diakok-teljesitmenye-az-oecd-atlagnal

          • Vidéki

            Sok minden a pedagógusokon is múlik!

            Ha a haladás tempóját a lusta, impertinens tanulókhoz igazítják, a többiek lemaradása árán is a lustákat, tanulni nem akarókat, a balhézásban kedvüket lelőket akarják minden áron felzárkóztatni, akkor is csökkenhet az átlagos színvonal!

            Sok minden a tanulókon is múlik!

            ,,Nincs királyi út a tudáshoz”
            mondta Euklidesz I. Ptolemaiosz egyiptomi királynak, aki úgy gondolta, hogy a geometriát egy álmos délután csak úgy, időtöltésül majd megismeri.

            Az OECD 2015-ös Education at a Glance kiadványából kiderül:
            A diákok az OECD államokban átlagban 7570 órában kapnak kötelező oktatást alsó és alsóbb középfokú tanulmányaik során.
            A magyarországi tanulók kapják a legkevesebb kötelező óraszámot (a diagramból leolvasva 5800 órát),

            Mégis a Pedagógus Szakszervezet, meg a tüntetők is a még kevesebb kötelező óraszámért küzdenek!

          • http://anonymand.blogspot.com anonymand

            “Az OECD 2010-es statisztikái szerint Magyarországon a közoktatás minden szintjén a tanárok évente 1865 munkaórát dolgoznak. A kötelező tanítási napok száma egységesen 185 nap, 37 munkahéten át. Az éves kötelező osztálytermi óraszám 60 percben mérve 611 – 45 perces tanórákkal számolva 764. Az OECD-felmérésben részt vevő 19 uniós tagország statisztikai átlagától a magyar kötelező óraszámok lényegesen nem térnek el. A kivétel a 6-10 éves korosztályt tanító tanárok óraszáma – de itt is részben látszateltérésről lehet szó, ugyanis számos uniós országban e korosztálynál az óraközi szüneteket is beszámítják a kötelező óraszámok idejébe – hisz a kisgyerekek a szünetekben is szoros tanári felügyeletet igényelnek. A felső középiskolában a tanárok kötelező óraszáma – 60 percben mérve – átlagosan évi 632 a 19 uniós tagországban. Nálunk 611 – a 21 óra különbség napi néhány percet jelent. Számos fejlett országban viszont kevesebb a kötelező óraszám: Finnországban 550, Japánban 500, Ausztriában 589, Dániában pedig 370 alatt van.

            Az éves kötelező tanári összmunkaidő Magyarországon kifejezetten magas; 20 százalékkal több, mint a 19 uniós tagországban, és tízzel a statisztikákban szereplő OECD-országok átlagánál is. Ez arra enged következtetni, hogy a magyar közoktatásban a tanárok igen sok nem tanári feladatot látnak el.

            A kötelező tanítási hetek tekintetében belesimulunk a 19 EU-s és az OECD-országok átlagába, a 37-38 hétbe. Vagyis a tanév meghosz-szabbításáról szóló ideák inkább csak az indulatok felkorbácsolását szolgálják.

            A legtöbb országban a munkaidőt két részre bontják: a tanítással töltött osztálytermi órákra és a tanítási órán túl végzendő tanári munkára. Egyes államokban – Ausztria, Németország, Cseh Köztársaság, Japán, Korea – csupán a kötelező feladatokat rögzítik formálisan, az iskolában eltöltött időt nem. Ennél is kevésbé szabályozott a nem tanítással eltöltött idő és annak helyszíne Finnországban, Franciaországban, Olaszországban. Az iskolában eltöltendő munkaórák átlaga – ahol ez egyáltalán létező fogalom – a 19 uniós OECD-országban évi 1149 az általános iskola alsó tagozatán, 1133 az alsó középiskolában, 1108 a felső középiskolában. Ez is jóval kevesebb, mint a nálunk beharangozott 80 százalékos iskolai tartózkodási idő.”
            http://magyarnarancs.hu/publicisztika/a_nemzet_oraszamosa_-_mennyit_dolgoznak_a_tanarok_es_kell-e_nekik_tobbet-76851
            Nem ártana, ha a módszertant is mellékelnéd véleményedhez, amely nem egységes.

          • Vidéki

            Mégis lássunk csodát, az OECD 2015-ös Education at a Glance kiadványa szerint a diákok az OECD államokban átlagban 7570 órában kapnak kötelező oktatást alsó és alsóbb középfokú tanulmányaik során.
            A magyarországi tanulók kapják a legkevesebb kötelező óraszámot (a diagramból leolvasva 5800 órát),

          • http://anonymand.blogspot.com anonymand

            Volnál olyan kedves a (pontos) forrást megadni?

          • Vidéki

            OECD évente adja ki Education at a Glance kiadványát.
            A 2015 évi kiadványban az olvasható, Indicator D1 How Much Time do Students Spend in the Classroom?
             Students in OECD countries receive an average of 7 570 hours of compulsory instruction during their primary and lower secondary education. A diákok az OECD államokban átlagban 7570 órában kapnak kötelező oktatást alsó ás alsóbb középfokú tanulmányaik során.

          • http://anonymand.blogspot.com anonymand
          • Zsolt Balogh

            google a barátod…

          • http://anonymand.blogspot.com anonymand

            Igen a barátom.
            Neked pedig ajánlom, hogy barátkozz a kulturáltság fogalmával.
            Lehet, hogy megérné…

          • http://anonymand.blogspot.com anonymand
        • Klára

          A statisztika egy nagyon furfangos tudomány. Igen merész dolog összehasonlítani teljesen különböző oktatási rendszerben tanulók leterheltségét csupán egy átlagos tanítási óraszámmal. Eltérőek az éves tanítási időszakok (pl. a nyári szünetek nálunk kimagaslóan hosszúak), eltérő évszámmal tanítanak országonként alapfokon (nálunk az átlagot 8 évvel, OECD országokban átlag 9 évvel számíthatjuk),így nálunk rövidebb időszak alatt kell teljesíteni a tananyagot. Egyébként pedig az sem mellékes, hogy mit jelentettek le az OECD-nek arról, hogy nálunk mi tekinthető tanítási órának. Ebbéli kétségem onnan ered, hogy ha az évi 694 átlagos tanítási óraszámot elosztom a tanítási napok számával (182-183), akkor az derülne ki, hogy nálunk az általános iskolások napi 4 órát vannak benn az iskolában, ami egyszerűen bizonyítható, hogy nem igaz! Na és az sem mellékes, hogy adnak-e fel a többi országban is házi feladatokat a gyerekeknek, vagy sem. Márpedig nálunk igen csak dívik ez a szokás, míg máshol nem ez a jellemző. Végezetül kérem, ne sértegesse vitapartnereit, azaz engemet se. Nem szokásom zokogni, lustának sem tartom magamat, s főleg nem minősítettem Önt sem. Kizárólag a tárgyra vonatkozóan mondtam el véleményemet. Egyébként két fiamat juttattam diplomához, s családom többi tagjánál látom, milyen a gyerekeik frusztráltsága, végtelen kiégettsége a mi “végtelenül jó” oktatási rendszerünknek köszönhetően.:-(

          • Vidéki

            Írja: “Kizárólag a tárgyra vonatkozóan mondtam el véleményemet.”
            “A statisztika egy nagyon furfangos tudomány. ”

            Egy olyan tudomány, ami fáradságos munkát igényel és a korszerű tudomány elismert módszerinek alapos ismeretét feltételezi.

            Ha Ön nem elégedett az eredménnyel, akkor úgy gondolhatja, hogy jogosan veti el azokat és támaszkodhat megérzéseire.

            Ne féljen tőle, mint ördög a tömjénfüsttől olvassa el az általam idézett jelentést.
            Dánia diákjai majdnem dupláját, 10000 óránál kicsivel többet kénytelenek elviselni igaz 9 év alatt. De ha korrigálja az éves átlagra kivetítve az adatokat, akkor is az jön ki belőle, hogy a dániai diákok kötelező óraszáma sokkal magasabb a magyarországi diákok kötelező óraszámánál.
            Én mégse hallottam a dán gyerekek frusztráltságáról, végtelen kiégettségről!

          • Klára

            Már megbocsásson, közgazdász vagyok és fél életemet a statisztikai felmérések, értékelések, abból levonható következtetések tették ki, ezért kérem mellőzze a kioktatásomat ez ügyben. :-) Ön nem képes a számok mögötti tartalmat és eltéréseket figyelembe venni, s nem én. Itt részemről befejeztem az Önnel való diskurzust, mert terméketlennek tartom azt, ha valaki a másik érveit sutba dobva, mondja a magáét továbbra is. :-)

          • Vidéki

            Ha így van, miért vonakodik attól, hogy az OECD 2015-ös Education at a Glance kiadványát is elemezze

            Nem kell félni, nem fog fájni!

          • Milan

            Veled értek egyet. Ez senkit sem fog érdekelni, de leírom.
            Sziasztok! (nemtudom ko látja az üzenetet) Leírok pár tényt a csodálatos általános iskolámról.
            A szünetek nagyon rövidek, előpakolni sincs időnk. Ha a szünet 10 perc, a tanár ~10 perccel tovább tartja az órát. Ha öt, akkor ~5-tel. Aztán mi vagyunk leszidva érte hogy nem pakolunk elő. Az ebédszünetünk kb. Annyira elég hogy (mivel tesi után van) átöltözöm, eszem egy falatot és mire felérek épp becsöngetnek. Csak akkor tudok normálisan enni ha péntek van mert akkor nincs programom azonnal suli után. Szinte minden nap 7 óránk van, nap végén mikor rohanok a buszra szinte belehalok olyan fáradt vagyok. Megvagyok az edzéssel vagy mással és hazaérek. Este 7 óra. Megírom a házit, megtanulok, átpakolok holnapra, megvacsorázom, letusolok és vége a napnak, lefekszem. És ez minden egyes nap így megy. Namegpersze ottvannak azok az osztálytársak, akiknek a szülei
            -vagyonosak
            -jóban vannak az osztály főnökkel
            Na nekik nem eshet semmi bántódásuk, azt csinálnak amit akarnak, egyszer betörték az ablakot DIREKT és nem kaptak semmit. Bezzeg én azért kapom az osztályfőnöki intőt mert lemegyek a pad alá a radíromért. Szégyen a magyar oktatás. Minden porcikája romlott. NINCSEN SEMMI PROBLÉMA? EMBEREKEKI VAN OTT MINDEN NAP AZ ISKOLÁBAN ÉS ÉLI ÁT?

          • Klára

            Kedves Milan, örülök, h. leírtad a saját tapasztalataidat. Én a 60-as, 70-es években voltam diák, s szerettem tanulni, iskolába járni, pedig az a rendszer sem volt valami tökély! :-) Most csak arra tudlak biztatni, hogy álljatok ki az érdekeitekért ahol csak lehet! Magam módján ehhez annyival tudok hozzájárulni, h. ahol csak lehet, szót emelek a mai embertelen, penészes eszmei világú oktatási rendszer ellen.

    • http://anonymand.blogspot.com anonymand

      Gratulálok!
      Erre egészen biztos, hogy prémiumot kapsz.

    • http://sichinformieren.blogspot.com Hurricane

      Ez tök jó, de nem az egyetemisták mentek ki tüntetni, hanem a középiskolások, gimnazisták. Tehát mi köze a HÖKnek (Ami ugyebár Hallgatói Önkormányzatot jelent) a DÖKhöz? :)

      • Vidéki

        Követelték:
        “Rendelkezzenek vétójoggal a diákönkormányzatok a diákokat érintő kérdésekben, ”

        “Hozzanak létre minden intézményben névtelen tanárértékelő rendszert, az eredményeket tegyék hozzáférhetővé.”

        Azaz a tanárok megítélése, előmenetele felelőtlen, névtelen pletykálkodóktól függjön, utat engedve a rágalomáriának?!

  • Péter István

    13. Szüntessék meg a közoktatási intézményeket és minden diákkorú egyén saját maga állapíthassa meg az érdemjegyeit, s magának állíthasson ki tanulmányi értesítőt és érettségi bizonyítványt. Továbbá, a diákkorú egyének kapjanak egy bizonyos fizetést az államtól, amiért saját magukat tanítják.

    • Vidéki

      Meg azt, hogy ezentúl a nyúl hordja a puskát!

    • Milan

      Emberek, most nem azért, de normálisak vagytok😀 úgy beszéltek a magyar diákokról mintha elítélt bűnözök lennének! Szerintetek a diákoknak nincsenek jogaik? Ez egy szabed ország, ha tüntetni akarsz valamiért akkor tüntetsz. Meg azért ne próbáljuk már egy fedél alá hozni a felnőttek munkáját a diákok tanulásával! Egyébként mi diákok majdnem annyit tanulunk, mint ti felnőttek dolgoztok. Még valami?

  • Szalóczi Béla

    a felnőtt dolgozzon a diák tanuljon. Ne legyen kedve hétvégeken kokózni egynek se.

  • PyLu

    A felnőttek is le vannak terhelve. A munkaidő se 8 óra legyen. (Még ha tényleg van is az országban aki csak ennyit dolgozik…)

  • http://bircahang.org maxval bircaman bircahang.org

    Ezt akarja mind az 500 diák és az 1500 tüntiző áldiák?

  • Zsolt Balogh

    Mit kíván a magyar diákság?

    A diákság 0,1%-a volt ott a tüntetésen ez elég erős kijelentés…