Harmincnál is több halálos áldozatot követelő vérfürdőbe torkollott 2009 júniusában az amazóniai őslakosok és a perui rendőrség összecsapása az ország Észak-nyugati régiójában fekvő Baguánál. Tömegoszlató rendőrök is életüket vesztették. Pénzéhes, korrupt állami vezetők, személyre (cégekre) szabott törvényhozás, a profit érdekében kizsákmányolt, tönkre tett természet és brutális karhatalmi erőszak – ez vezetett a tragikus eseményhez, derül ki a független filmes dokumentum moziból. When two worlds collide/El choque de dos mundos. Két világ összecsapása.
Hirdetés
„Ma már csak azért nem mondható, hogy teljes nyugalomban él a népem, mert még mindig nem zárult le a perem a bíróságon. Remélem, a jövőben békében élhetünk újra a testvéreimmel Amazóniában”
– ezt az Átlátszó kérdésére válaszolta emailben a film központi figurája, Alberto Pizango perui őslakos vezető, aktivista, a Felső-Amazónia őserdeiben élő shawi népcsoport tagja. Pizangót és indián társait az ügyészség azzal vádolja, hogy felbujtóként irányították a véres összecsapásba torkolló demonstrációt Baguánál. Első fokon a bíróság felmentette őket tavaly szeptemberi ítéletében, az ügyész fellebbezett.
A független filmes csapat, a Yachawasi Film („yachawasi” kecsua nyelven a tudás házát jelenti) 2016-os mozija a spanyol nyelvű médiában baguazóként emlegetett vérfürdőhöz vezető okokat, az előzményeket dolgozza fel.
Heidi Brandenburg és Mathew Orzel számos nemzetközi díjjal kitüntetett dokumentumfilmje megrázóan mutatja be a kontrasztot: az őserdők lélegzetelállító szépségét, majd azt a poklot, amivé a nemzetközi olajtársaságok feltárásai, kitermelései tették. Az erdő, a táj, a természet, az állatok és az őserdőben élő népcsoportok szenvedését, pusztulását. Interjúk és archív híradók segítségével ismertetik, miként kaptak a beruházók személyre szabott törvényeket Alan García volt perui elnök idején, hogy kezdődtek és folytak a munkák az őslakosokkal való egyeztetések nélkül.
S mindez hogyan vezetett erős politikai mozgalomhoz, tüntetésekhez, tiltakozásokhoz Pizango vezetésével. Az események eszkalálódtak, nem kis részben a jogalkotók, az akkori kormányzat, illetve a hatóságok cinizmusa és erőszakossága miatt. Pizango a „baguazo” után száműzetésbe vonult Nicaraguába, ahonnan azonban 2010-ben önként visszatért, vállalva hogy a repülőtéren őrizetbe vegyék. Pere azóta tart. „Mi még egy hangyát sem gyilkolnánk meg” – beszélt az élet kötelező tiszteletéről a bíróság előtt. Ahogyan a megbékélést szorgalmazta férje temetésén az egyik elhunyt rendőr özvegye is.
A polgárháborús konfliktust kiváltó személyre szabott törvényeket időközben eltörölte a parlament. Hoztak azonban új szabályokat, szintén az olajtársaságok érdekében – tájékoztatta az Átlátszót Pizango, aki továbbra is az amazóniai indián mozgalmak élén áll.
Az Áldozatok 2006 premierjén megjelentek alappal feltételezhették, hogy az alkotók nem propagandaterméket készítenek, hanem a számukra más-más okból, de egyaránt...
