ismeretterjesztés

Terrorizmus Európában: ki a hibás érte?

 

Az Európai Unió és a tagállamok hatóságai több olyan hibát is elkövettek, amelyek kiküszöbölésével jó eséllyel megelőzhetők lettek volna a párizsi és brüsszeli terrorcselekmények – vélik szakértők a Frontline dokumentumfilmjében.

KORMÁNYPROPAGANDA HELYETT VALÓDI HÍREK

Előfizetőket keresünk – támogasd a független tényfeltáró újságírást havi 1000 forinttal!

 

2015. szeptember 9-én az európai hatóságok előtt is jól ismert, Szíriából éppen visszatérő Najim Laachraoui, Mohamed Belkaid és Salah Abdeslam a budapesti Keleti pályaudvaron találkoztak. Kihasználták, hogy az akkor éppen tele volt menekültekkel és elvegyültek a tömegben. Néhány órával később Mercedesüket megállították az osztrák-magyar határon, és ugyan rajta voltak az EU által megfigyeltek listáján, a rendőrség nem talált semmi gyanúsat róluk az ellenőrzés során és továbbengedték őket.

A három terrorista közreműködésével 2016 tavaszán több brüsszeli helyszínen is bombát robbantottak, amelynek során 35-en meghaltak és több százan megsebesültek.

De miért engedték át őket a határon? – kérdezi Sebastian Rotella, az olasz ProPublica újságírója, aki 20 éve ír riportokat a terrorizmusról és aki a Frontline Terror in Europe című filmjét készítette. A film végigköveti, hogy hogyan jutottak el a francia és belga fiatalok a merényletekig és ebben milyen szerepe volt a hatóságoknak.

Több mint 20 ország tagja az Európai Uniónak, akik más-más információs adatbázissal rendelkeznek és ezek nem feltétlenül állnak összeköttetésben egymással, és nem mindegyik tartalmaz információkat az esetleges terrorista kapcsolatokról – ad választ Rob Wainwright, az Europol igazgatója.

 

 

Ez azonban csak az egyik probléma, amely felmerült a terrorizmus elleni harcban – derül ki a filmből, amelyben számos szakértő megszólal. Például Louis Caprioli, aki a francia titkosszolgálat terrorizmus elleni részlegének volt a vezetője 1998 és 2004 között. Hiába figyelték meg azokat a francia fiatalokat, akik később Szíriában terroristakiképzést kaptak, ha a hatóságok semmit nem tettek annak érdekében, hogy megakadályozzák a későbbi robbantásokat és lövöldözéseket.

Ugyan az egyiküket, a Charlie Hebdo hetilap munkatársait 2015-ben kivégző Cherif Kouachi-t 2005-ben letartóztatták, éppen akkor, amikor egy Irakba tartó repülőgépre akart felszállni, de a börtönben csak megerősödött a kapcsolata a radikális iszlamistákkal. 2014 közepén aztán a hatóságok leállították Kouachi és bátyjának megfigyelését, így nem is tudtak arról, hogy mire készülnek.

A határellenőrzés gyengeségét Caprioli is kihangsúlyozza, és ebben egyetértett vele a terrorcselekményekben eljáró korábbi főügyész, Marc Trévidic is: „A rendszer teljesen porózus és nyílt. A terroristák bármilyen azonosító okmányokhoz hozzáférhetnek, akár hamishoz, akár igazihoz. Szörnyű, de ez van. Európán belül nincsenek határok, hiába vagyunk készültségben.” Ezt használta ki Abdelhamid Abaaoud is, a belgiumi terrortámadások kiötlője, aki szintén egy szíriai kiképzés után tért vissza Európába.

A szakértők mindenesetre nem kecsegtetnek semmi jóval, úgy vélik, mindenképpen határozott lépésekre lenne szükség az európai terrorizmus felszámolásához.

A Frontline filmje podcastben is meghallgatható (Soundcloud, Itunes), vagy szöveg formájában elolvasható.

D. Kovács Ildikó

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszó munkáját havi 1000 forinttal! Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.

Megosztás