Szegénység és korrupció – ami az olimpiai reklámokból kimaradt

Korrupció, zika-vírus, bűnözés. Ezek a címszavak jelennek meg általában a riói olimpiát kevésbé ünneplő cikkekben. Túlzás lenne? Vagy megint a hatalommal összefonódó „vállalkozók” járnak jól a gigaberuházásokkal, míg a többiek jól megszívják? Mi köze a Rio de Janeiro lakosságának 25%-a által lakott szegénynegyedeknek a világversenyekhez?

 

Előfizetőket keresünk – támogasd a független tényfeltáró újságírást havi 1000 forinttal!

 

Tudta? A riói favelák – ahol Michael Jakcson azt a híres klipjét forgatta – történetét átszabja a migráció. Na persze nem a magyar kormány által használt értelemben. A mai Egyesült Államok területén rabszolgasorba taszított emberek tizenegyszeresét (!) szállították Afrikából Brazíliába és csak Rióban több rabszolga dolgozott, mint az észak-amerikai államokban. Bár 1888-ban eltörölték a rabszolgaságot, a jogi és társadalmi egyenlőség még a braziloknál is váratott magára. A korábbi rabszolgák azonban közösségeket szerveztek, és nagyjából így alakultak ki a mai szegénynegyedek, a központi irányítás nélkül épített favelák ősei.

Ma Rio de Janeiro lakosainak 25%-a él a spontánul, városfejlesztési koncepciók nélkül épített, hatalom által kevésbé ellenőrzött telepeken. Az utóbbi években felerősödő belső migráció, vagyis a vidéki lakosság városokba költözése miatt egyre nőnek ezek a területek. Nem meglepő, hiszen megfizethető lakhatás nélkül a munkások számára nem marad más, mint az önálló építkezés.

A kontrollnélküliségnek megvannak a maga szépségei, de mint a világ más helyein, itt is inkább az erőszakos bűnözői csoportok profitáltak belőle a legtöbbet. A drogmaffiák állandó összecsapásairól hírhedt városrészekben 2008 óta végez tisztogató akciókat a rendőrség és különböző paramilitáris egységek. A háború különösen véres, 23 letartóztatásra jut egy haláleset.

Rio több favelájából hiányoznak az alapvető szolgáltatások, mint a csatornázás, az emberek jelentős része pedig mélyszegénységben él. Jól jellemzi a helyzetet, hogy a reptérről a városközpontba vezető autópálya mellé csak az Olimpia előtt épített zajvédő falat épített a város, ami a kritikusok szerint az ottani favela eltakarására szolgál, miközben a szegényeken nem segítenek.

 

 

Ebbe a környezetbe érkezett meg pár éve a foci vébé és most az olimpia. Illetve volt egy változás: az ország gazdasági-politikai felívelése megtört, az utóbbi hónapokban masszív korrupcióellenes tüntetések zajlottak Brazíliában, a botrányokban az elit jelentős része érintett. A gazdaság recesszióban, az olimpikonokat félkész szállások és fertőzött vizek fogadják, tűzoltók és rendőrök demonstráltak a fizetéseikért.

Mindeközben az olimpiához kapcsolódó építkezésekből úgy látszik, hogy megint politikaközeli vállalkozók nyerik a legtöbbet. Eduardo Paes polgármester 4 évvel ezelőtti TED előadásában még a favelák fejlesztésével kampányolt, nem sokkal később viszont lecsökkentették az erre szánt büdzsét, majd egy gazdag agglomerációs település, Barra de Tijuca fejlesztésére csoportosították az olimpiai pénzek javát. A 3 milliárd dolláros metróberuházással kisegített Barra ad otthont az olimpiai falunak. Miközben Rio szegényebb városrészeinek tömegközlekedési kapcsolatait elvágták, a gazdag városrész új buszjáratokat is kapott.

Miért éppen Barra? Az itt elkészült olimpiai falu és egy teljesen új városrész Brazília 12. leggazdagabb emberének biznisze. A 92 éves Carlos Carvalho a versenyek után luxusnegyeddé alakítaná a 31 darab 17 emeletes lakóházat, amit saját szavaival a jó ízlésű elitnek és nem a szegényeknek szán. Ezzel szemben London 2012-ben középosztálybeli lakónegyedekké kívánta transzformálni a használaton kívüli területeket a játékok után. A brazil beruházó mindehhez kedvező állami kölcsönöket kapott, valamint az építési szabályokban leírtaknál nagyobb házak építésére szóló engedélyt. Itt készültek a botrányos képek az olimpiai versenyzők félkész szálláshelyeiről.

Ja igen, Carvalho partnerei, de Paes polgármester pártja is erősen érintett az ország korrupciós botrányaiban. Talán nem meglepő, hogy Carvalho volt Paes egyik fő kampánytámogatója, félmillió dollárnyi pénzzel tolta meg a jelöltet és pártját. A polgármester maga pedig ebben a városban kezdte politikai pályafutását.

Paes polgármestersége alatt zajlik egyébként a legnagyobb kilakoltatási hullám a riói favelákban, nagyjából 20000 családnak kellett elhagynia az otthonát. A barrai beruházások során a város egyik szegénynegyedéből 600 családot költöztettek el. A stadion- és útépítések miatt rendőri segédlettel kilakoltatottak jelentős részét városon kívüli lakótelepekre száműzték.

Nem Carvalho az egyetlen politikaközeli befektető, aki jól keres az olimpián. Ott van például a 89 éves Pasquale Mauro, aki a versenyek golfpályájának építéséről vált ismertté, és aki szintén Paes és Carvalho köreihez tartozik. Mauronak régi álma volt már a golfpálya megépítése, csakhogy ezt egy környezetvédelmi területen képzelte el. Az Olimpia közeledtével azonban – bár több golfpálya is rendelkezésre állt – Mauro megkapta az engedélyt a várostól, köszönhetően annak, hogy a környezetvédelmi terület értéke időközben jelentősen csökkent egy bányaberuházás miatt. Az említett homokbányát viszont éppen Mauro nyitotta. Mauro golfpálya és lakásépítős beruházó partnere 300000 dollárral segítette meg Paes kampányát.

 

 

Források: Vox, The Atlantic

Halász Áron

Ha tetszett a cikk

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszó munkáját havi 1000 forinttal! Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.