riport

„A végén már azt sem tudod, hogy nézel ki” – élet a magánzárkában

Az Egyesült Államokban naponta 100 ezer embert tartanak fogva a börtönök magánzárkáiban, jóllehet, az ilyenfajta büntetést egyre inkább kínzásnak tekintik.

 

banner2_mozgo_2

 

A Slate videójában két egykori rab, Five Muallim-ak és Terrence Slater mesélnek arról, hogy milyen volt magánzárkában raboskodni. A külső ingerek hiánya miatt egyre inkább magukba fordultak, Slater a szabadulása óta iszonyodik a tömegtől, mert megszokta, hogy nincs körülötte senki.

Egyikük egy nemrég megjelent könyvben (Hell Is a Very Small Place: Voices from Solitary Confinement) is írt arról, hogy milyen az, amikor hónapokig vagy akár évekig kell úgy élnie valakinek, hogy naponta 23 órát egyedül van.

 

 

Az egykori rabok 2005-ben megalapították az Incarcerated Nation (börtönbe zárt nemzet) nevű szervezetet. Céljuk, hogy segítsék a börtönből szabadultak visszailleszkedését a társadalomba.

D. Kovács Ildikó

Előfizetőket keresünk – támogasd az Átlátszó munkáját havi 1000 forinttal! Függetlenségünk záloga a közösségi finanszírozás.

Megosztás