Video

Az Átlátszó videóblogja nem csak szerkesztőségi anyagokkal korrupció, átláthatóság, környezeti ügyek és sok minden más témában.

ismeretterjesztés

Határon túli magyarokkal szúrna ki legjobban egy bevándorlás-ellenes politika

Már a párizsi terrortámadás megtörténtekor teljesen biztos volt, hogy szélsőséges politikusok saját céljaikra fogják felhasználni a merényletet. Azon azért kicsit meglepődtünk, hogy itthon elsőként a miniszterelnök úr lesz a gyűlölettel fűtött mozdony vezetője.

„A gazdasági bevándorlás csak bajt és veszedelmet hoz az európai emberre, ezért a bevándorlást meg kell állítani, ez a magyar álláspont.”

– mondta Orbán, akivel a poszt további részében nem kívánunk foglalkozni. Ezzel szemben adatokkal, a migrációt kiváltó okokkal és a hazai szabályozás átalakításával annál is inkább.

Veszedelmet hozó erdélyiek?

Itt van mindjárt a VS.hu rövid, de lényegre törő videója, ami infogramokkal mutatja be a hazai bevándorlási adatokat. Kiderül belőle, hogy jelenleg Magyarországon kb. 423000 külföldön született személy él. Ők a lakosság 4,3%-át teszik ki, és közéjük tartoznak az itt tanuló diákok, az itt dolgozó üzletemberek, a délszláv háború elől ide menekült nyugdíjasok és természetesen a menedékkérők is, bár utóbbiak vannak a legkevesebben. (A statisztikusok egyébként nem mindig értenek egyet egymással: a KSH és az Eurostat például 1,4% körülire teszi a bevándorlók arányát.)

A videóban a rossz látásúak szemét is kiveri, hogy milyen magas a határon túli, jelentős magyar kisebbséggel rendelkező területekről érkezettek aránya a bevándorlók között. A VS számai szerint ők teszik ki az itt élő külföldön születettek 67%-át, a legtöbben Románia területéről jöttek. Az ő bevándorlásuk megállítása teljesen szembemenne a Fidesz eddigi politikájával, hiszen jellemzően magyarokról beszélünk.

Így azt gondolhatjuk, hogy Orbán szavai valós tartalom nélküli, általánosító, retorikai szándékkal lőtt puskagolyók lehetnek az éjsötét ásotthalmi éjszakában (jaj, mégis Orbánoztam).

És ha már ott tartunk, hogy kik is azok, akik jönnek, akkor érdemes arról is beszélni, miért jönnek. Szerencsére erről is van egy szuper videó, ami bár kicsit hosszabb, de dugóban ácsorgás, vagy házimunka mellé pont megfelelő hanganyag.

A lenti felvételen Kováts András szociológus, a Menedék Egyesület munkatársa beszél migrációról, okokról, statisztikákról. Olyan alapvető dolgokat tisztáz, hogy kiből lesz nemzetközi migráns (abból, aki 3 hónapnál tovább tartózkodik valahol és nem turista), illetve, hogy milyen taszító és vonzó hatások motiválnak valakit arra, hogy fogja batyuját és elinduljon jó messzire.

Ilyen okok lehetnek a munkavállalási lehetőségek, egy család vagy háztartás eltartása, és természetesen politikai, biztonsági kérdések. Az első két kategória, a gazdasági vándorlás egyébként a magyaroknak sem ismeretlen, a válság óta felerősödő kivándorlás egyik legfontosabb motivációja lett ez. ’56-ban meg a politikai és a személyes veszélyérzet motiválta 200000 honfitársunkat arra, hogy emigráljon.

Érdemes hát meggondolni, hogy ha a jobb híján Londonban mosogató fiatalokra mondanának helyi politikusok a fentiekhez hasonlókat, akkor mit szólna a jó miniszterelnök úr. (Jaj, megint nem bírtam Orbánozás nélkül, ezer bocs)

A migráció mellesleg olyan hálózatokat és intézményeket teremt meg, amelyeknek gazdaságélénkítő hatása is lehet, mondja a Menedék munkatársa. Kováts felhívja a figyelmet arra az aggasztó tényre is, hogy az Angliába kivándorolt magyarok nem nagyon sietnek hazajönni, viszont folyamatos kapcsolatot ápolnak eredeti hazájukkal, tehát nem vesztek el végleg.

„A kivándorlás nem zavar senkit, de a bevándorlás igen”

– mondja Kováts arra alapozva, hogy míg a nemzetközi jogi egyezmények engedik egyes országok elhagyását, a megérkezés szabályozását már kevésbé kezelik megengedően. Kivétel ez alól az üldözés elől való menekülés, mely esetén mindenkinek joga van menedéket keresni.

Nem mindegy viszont, hogyan szabályozzák a menedékkérők jogait. Ők azok amúgy, akikről az utóbbi időben nagyon sok szó esik a médiában, a hazai bevándorlók körének mégis csupán elenyésző százalékát teszik ki.

Persze a dolog nem véletlen, a felerősödött illegális migráció még a nemzetközi konfliktusok tudatában is újdonság a hazai közvéleménynek. Tavaly 42777-en kértek menedéket hazánkban (pontosabban ennyi ember akadt fenn a hatóságokon és került be a rendszerbe). A kérelmek aránya két éve ugrott meg igazán, már a 2013-as 18000-nyi menedékkérőt is alig bírta ellátni a hazai menekültügyi rendszer.

Nem kell viszont azt gondolni, hogy ezek az emberek már mind titkos mecsetekben lógatják a lábukat, miközben két kézzel szórják a magyar állami segélyt: csupán 530-an részesültek valamilyen védelemben – mondta el keddi sajtótájékoztatóján Pardavi Márta, a Helsinki Bizottság társelnöke. Tekintettel arra, hogy rossz gazdasági helyzetünkből adódóan csupán átutazásra használják országunkat a migránsok, sokan már a menedékügyi eljárás lezárulta – a menekült, oltalmazott vagy befogadott státusz, esetleg az elutasítás – előtt lelépnek nyugatra.

A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal szerint egyébként „menedékjogi kérelmeket 79 országból nyújtották be, a kérelmezők fele Koszovóból érkezett, 20 százalékuk afgán, 16 százalékuk szír.”

Az Orbán-féle (áh, nem bírom ki) gazdasági bevándorlózás feltehetően a koszovói migránsokra vonatkozhat, tekintve, hogy a balkáni országokat biztonságosnak tekintik a magyar hatóságok, ahonnan szerintük nincs miért elmenekülni. Ebben persze lehet igazság, de a jogi struktúrát nem feltétlenül ismerhetik azok, akik egyszer befizetnek egy útra, aztán a hazatoloncolás helyett kénytelenek menedékkérelemhez folyamodni, miután valahol Szeged környékén elkapták őket egy bozótosban.

Törvénymódosítás – kérdésekkel

A Helsinki társelnöke tájékoztatóján felhívta a figyelmet arra, hogy a kötelező EU-s jogharmonizáció miatt júliusig meg fogják változtatni a menekültügyi törvényt, és sem az uniós, sem a hazai tervezet nem kecsegtet túl jó emberi jogi garanciákkal. A szervezet üdvözli az eljárások hatékonyabbá tételének szándékát, ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy a bevezetni tervezett kitoloncolási gyakorlat sokak jogainak csorbulását is okozhatja.

Sem a jogi, sem az infrastrukturális keretek nincsenek ugyanis meg a gyorsított eljárásokhoz, mondja a Helsinki. A menekültügyekkel foglalkozó bíróságok már most nagyon leterheltek, a jogi védelemmel sem állami szervek, hanem a Helsinki foglalkozik. A tervezet szerint 15-ről 3 napra rövidül a biztonságosnak nyilvánított származási országból jövők eljárása, ami alatt nem tűnik biztosítottnak annak megállapítása, hogy egyes menedékkérők nincsenek-e például tényleges fizikai veszélynek kitéve hazatérésük esetén. Miközben pedig az általános felülvizsgálati határidő Magyarországon 30 nap, a menedékkérelmek esetén a nem gyorsított eljárást is 8 nap alatt kell majd lezavarni.

A szándék tehát látszólag arra van meg, hogy a hatóságok minél egyszerűbben letudják a kérdést, de mivel a fent leírtak tekintetében emberek életéről beszélünk, ez nem biztos, hogy olyan eljárás, amilyennek mondjuk az 1956-ban emigráló magyarok annyira örültek volna.

Manapság egyébként a menekültügyi eljárások jellemző hossza 8-10 hónap és az állam csak tavaly 4 milliárd fölötti összeget kapott fejlesztésekre.

De kinek jó ez?

Mármint a bevándorlás? Persze vannak, akik szerint a fajtiszta magyar nemzetet nem fertőzhetik többé idegenek, de még egy gimnazista is tudja, hogy Magyarország mindig is soknemzetiségű volt.

A hasonló vitákban fel szokott merülni a migráció gazdasági haszna is, valamint népességfogyás elleni védelemnek is szokták nevezni a bevándorlást. Több nemzetközi kutatás is megállapította, hogy többségében nem turbános kecskepásztorok rázzák a rácsokat Röszkénél, hanem a jobban kvalifikált emberek vannak többségben, akik számszerűsíthető hasznot tudnak hozni egy országnak és nem is bűnöznek annyira, amennyire azt politikusok néha bemutatják.

Persze a gyors népszerűségre hajtó politikusoknak mindez mindegy, de mindenki másnak talán nem az. (Igen, lemondtam arról, hogy nem Orbánozok többet a cikkben, de azért ez így elég finom volt, nem?)

Halász Áron

Címlapkép: VS.hu

Tetszett a cikk?

Ha hasznos kezdeményezésnek tartod az Átlátszót, szavazz ránk az Index on Censorship közönségszavazásán, hogy egy újabb nemzetközi díjjal öregbíthessük a hírnevünk.

Független ember vagy?

Ha lesz 4 ezer független támogatója az Átlátszónak, akkor nincs az a lázárjános, aki el tudna minket hallgattatni. Legyél egy a 4 ezerből, és változtasd meg Magyarországot! Tudnivalók itt.

Támogatás SZJA 1% felajánlásával #Azénadómból

Ha 1%-od az Átlátszó céljaira kívánod felajánlani, személyi jövedelemadó bevallásodban az Asimov Alapítvány adószámát tüntesd fel, ami a következő: 18265541-1-42 Letölthető nyilatkozat itt.

Megosztás