sajtószabadság

Kocsis Máté az Átlátszóról és a K-Monitorról: a többséggel szembeni aberráció, rosszindulat, és ugye a külföld

Nem várt fordulatot vett a Józsefvárosi Önkormányzat január 22-i képviselő-testületi ülése. Átláthatósági programot ajánlott egy ellenzéki képviselő, mire Kocsis Máté polgármester kifakadt és egészen durván nekiment a korrupcióellenes civil szervezeteknek, valamint az adóforintok elköltéséről érdeklődő állampolgároknak. Érdemes megnézni a 23 perces felvételt, de türelmetlenebb olvasóink számára alább kiporcióztuk a paprikásabb falatokat.

Az egész azzal kezdődött, hogy Erőss Gábor PM-es józsefvárosi önkormányzati képviselő „nem csak formális, hanem tényleges” átláthatóság növelési lépések megtételét javasolta. Erőss „jogászi végzettséggel nem rendelkező” városlakók által is könnyen használható webes felület létrehozását sürgette, melyen a városvezetők nagyobb körének vagyonnyilatkozata is évente frissítésre kerülne. Ezeken kívül a többek közt az Átlátszó és a K-Monitor által jegyzett „Ez a minimum az önkormányzatokban” átláthatósági programot ajánlja Kocsis Máté figyelmébe, amelyhez a PM-es Karácsony Gergely vezette Zugló önkormányzata a helyi Fidesz támogatásával már hónapokkal ezelőtt csatlakozott.

Ez a minimum az önkormányzatokban

Annak érdekében, hogy csaknem két és fél évtizeddel a rendszerváltás után Magyarországon a korrupció ellen érdemben lehessen tenni, a Transparency International Magyarország, a K-Monitor Egyesület és az Atlatszo.hu oknyomozó portál korrupció elleni minimumprogramot dolgozott ki. A célunk az, hogy a 2014-es választáson induló pártok és képviselőjelöltek kötelezettséget vállaljanak a leginkább égető korrupció kockázatok kezelésére. Tovább a projekt honlapjára.

Kocsis Máténál Erőss felszólalása teljesen kiverte a biztosítékot és a javaslat lényegi pontjainak tartalmi megvitatása helyett egy jó 20 perces előadásba kezdett az Átlátszó mögött látni vélt átláthatatlan érdekcsoportokról, a szerkesztőségben dolgozni gondolt politikai aktivistákról, valamint a rosszindulatúan kíváncsiskodó, a világot gyűlölő állampolgárokról. Akiket pluszban meg is fenyegetett. Csak erős idegzetűeknek ajánljuk az itt következő videót:

A 8. kerület újraválasztott polgármestere 2:53 körül kezd bele az Átlátszózásba. Először az Erőss által hivatkozott anyag minőségére tesz egy megjegyzést, de tartalmi kritika helyett a megszokott fideszes összeesküvés-elméletekkel folytatja expozéját. Kocsis szerint az Átlátszó és a K-Monitor nem független szervezet, „politikai aktivisták dolgoznak benne” – mondja, hozzátéve, hogy „a legátláthatatlanabb finanszírozás pont, hogy az Átlátszó.hu-é”.

„Titokzatos – egyébként én tudom, honnan vannak a pénzek, ez még parlamenti múltamból adódik, ezt nem áll módomban Önöknek itt feltárni – olyan külföldi finanszírozású politikai szervezetekről van szó, amit egyébként a társadalom többsége nem tekint független szervezetnek.”

Sajnos Kocsis úr téved, esetleg félrevezették a Parlamentben, vagy rossz kutatásokat olvasott – arra gondolni sem mernénk, hogy szándékosan hazudna. Segítségképpen ajánljuk figyelmébe az állami és párttámogatásokat az alapítás óta kizáró támogatási elveinket, és a költségvetésünk bevételi és kiadási oldalának számszerűsített összetevőit. Ebből kiderül, miből gazdálkodik az Átlátszó, ahogy az is, hogy 2014-ben már több állampolgári mikroadomány érkezett a lap költségvetésébe, mint „külföldi” pályázati forrás, és ez éppenséggel nem azt mutatja, hogy a közvélemény megvetné a tevékenységünket.

 

Ha Kocsis úr ezt elolvassa, biztos nem mondja máskor, (mint a 8. percnél), hogy „hozzák már nyilvánosságra miből gazdálkodnak”.

De úgy tűnik nem olvasta, mert rátesz még egy lapáttal:

„Közönséges, megélhetési politikai aktivisták dolgoznak. Én ezt már többször elmondtam, most is felvállalom ezt a véleményemet.”

Kocsis Máté tovább bizonyítva tájékozatlanságát, azt is az Átlátszó szemére veti, hogy nem emlékszik „az Átlátszónál dolgozó újságírók politikai aktivitására” a 2002 utáni években akár józsefvárosi, akár angyalföldi vagy zuglói ügyekben. Itt szeretnénk Kocsis polgármester urat felvilágosítani arról, hogy a szerkesztőség egyik fele ezekben az években még gimnáziumba járt, a másik fele pedig az akkori kormányokhoz kötődő Kulcsár-üggyel, Gyurcsány rendőrségének túlkapásaival, vagy az MVM korrupciós botrányaival foglalkozott. Ja igen, és az Átlátszó amúgy 2011 óta létezik csupán, de ez mindegy is. (Utóbbira egyébként Jakabfy Tamás LMP-s képviselő is felhívja Kocsis figyelmét.)

Kocsis ezután előkapja az örök jolly jokernek számító liberális jelzőt, majd a vagyonnyilatkozatok évenkénti aktualizálásáról kijelenti, hogy ez szerinte „olyan fajta ostobaságot tükröz, meg felkészületlenséget, amit nehéz szavakba önteni.”

Kocsis ezután arról beszél, hogy az önkormányzatának soha sem volt semmilyen titka, náluk mindenbe bele lehet tekinteni. Emiatt viszont nem tudjuk mire vélni későbbi kifakadását a közérdekű adatok iránt érdeklődő állampolgárok ellen.

Ezután Kocsis Erőss Gábor szemére veti a „többséggel szembeni aberrált ösztönt„, ami miatt az ő körei – ahová az Átlátszót is sorolja – a Fideszt támadják, majd azt ígéri, hogy márciusban – „az életszerűség keretei között” – előterjeszt egy javaslatot a kerületi átláthatóság bővítéséről. Ezután viszont egyből a közérdekű adatigénylésekkel kapcsolatos szintén szuper elméleteit fejti ki.

„Nagy mennyiségű közérdekű adat-igénylésekkel megpróbálják olyan szinten leterhelni a kormánypárti polgármesteri hivatalokat, hogy az már-már működésképtelen legyen.”

Ez az egyik kedvenc konteónk, ami a Rogán Antal által vezetett kerület átvilágítását célzó munkánk, illetve Kimittud közadatigénylő portálunk népszerűvé válása után terjedt el kormányzati körökben. Két éve a Lex- Átlátszó bevezetésével törvényt is szenteltek neki, ezzel szűkítve az átláthatóságot.

Kocsis Máté mindezeken felül azzal is fenyegetőzik, hogy bosszúból nyilvánosságra hozzák az adatkérők nevét és „szándékát”. Ezt hogy gondolja, nem mondta, talán megkérdezi, vagy kitalálja. Szerinte az egyetlen célja az állampolgárok adatkéréseinek ugyanis az lehet, hogy akadályozzák az önkormányzat munkáját. Az Infotörvény egyébként világosan szabályozza, hogy nagy mennyiségű adat kikérése esetén a teljesítési határidő meghosszabbítását is kérheti egy hivatal. Ha pedig olyasmit kérne valaki, ami fent van egy önkormányzati oldalon – de esetleg jól el van dugva -, akkor az adatkérésre adott válasz lehet egy erre az adatra mutató link is.

A fentiek után Erőss Gábor válaszol, de nem nyugtatja meg Kocsist, aki bele is kezd az adatkérők archetípusainak felvázolásába.

Kocsis Máté szerint három okból kérnek adatot az állampolgárok:

– rosszindulatból

– lustaságból

– kíváncsiságból

„Vannak rigorózus, visszatérő adatkérőink, akik (…) arra tették fel az életüket, hogy akadályozzák az apparátus mindennapjait. (…) A világgal szembeni végtelen gyűlöletük lefordítását szoktuk látni ezekben az adatkérésekben”

– mondja végezetül a polgármester, megmagyarázván, hogy egy átláthatóbb honlaptól nem várható változás.

Mi pedig mit is mondhatnánk egy ilyen szép évnyitóra?

Természetesen ajánljuk az állampolgárok figyelmébe a Kimittud nevű rosszindulatú, ellenséges külföldi ügynökök által működtetett, szabotőr célú közérdekű adat-igénylő portálunkat, ahol bármely hivatalos szervtől megkérdezhetik, mire költötték el az adóforintjaikat. Az oldal nemrég újult meg, és napról-napra többen veszik igénybe, hogy ellenőrizzék,mire költi az állam és az önkormányzatok a közpénzeket.

Halász Áron

A videófelvétel az önkormányzat honlapjáról származik.

Megosztás