1971. március 8-án a pennsylvania-i Media városában található FBI irodában betörés történt. Az elkövető egy 8 fős háborúellenes csoport tagja volt, az irodában talált és újságírókhoz eljuttatott dokumentumok egy korai Snowden-ügyhöz hasonlíthatóak. A már nyugdíjas elkövetők most télen álltak először nyilvánosság elé, történetükről könyv jelent meg és dokumentumfilm is készül.
J. Edgar Hoover, a leghosszabb ideig, 48 évig regnáló FBI főnök igazi főgonosz szerepét töltötte be az ’50-es, ’60-as évek Amerikájában: Hivatali ideje alatt másként gondolkodók és bűnözők egy kalap alá kerültek, az állampolgárok megfigyelése sosem látott méreteket öltött. A hippi mozgalom, baloldaliak, háborúellenesek, mérsékelt és forradalmár ellenzékiek mind nemzetbiztonsági kockázatot jelentettek a szemében.
A Washington Post korabeli újságírója, Betty Medsger nemrég megjelent könyve (The Burglary) egy olyan csoportot mutat be, akik egy évvel Hoover halála előtt keresztbe tudtak tenni a rendszernek.
A csoport agya William C. Davidon fizika-professzor és háborúellenes aktivista volt, aki megelégelte, hogy a a vietnámi háború ellen tartott hiábavaló tüntetéseket és úgy gondolta, itt az ideje felkavarni az állóvizet. 1970-ben – nem sokkal azután, hogy Richard Nixon bejelentette Kambodzsa megszállását -, összehívta pár megbízható ismerősét.
Célpontjuk a Hoover vezette FBI volt. Ebben az időben ugyanis a tiltakozó csoportok számára nyilvánvaló volt, hogy megfigyelik őket. De ahhoz, hogy ezt bizonyítani tudják, dokumentumokra volt szükségük.
A tavaly parkinson-kórban elhunyt Davidon ötlete volt, hogy betörnek egy FBI irodába, dokumentumokat hoznak el, és ha találnak valami érdekeset, akkor azt kiszivárogtatják a sajtónak. Azt nem tudhatták előre, hogy hol kell keresni az érdekes papírokat, ez pedig csak növelte a rizikófaktort.
Egyértelmű volt számukra, hogy a philadelphia-i FBI központ védelmét nem tudják kijátszani, így gyengébb célpontot kellett keresniük. Egy környékbeli kisváros, Media FBI irodáját választották ki. Az épület a helyi bírósággal szemben volt megtalálható, viszont ahogy az több hónapnyi megfigyelés alapján kiderült, nem rendelkezett riasztóval. A csoport egyik tagja, a filmben is megszólaló Bonnie Raines egy alkalommal interjút készítő egyetemistának álcázva magát be is ment az épületbe, így az alaprajzot is ismerhették.
A New York Times Retroreport sorozatában a 8 ember közül hárman szólalnak meg. A Raines házaspár elmondta, hogy bár tudatában voltak, hogy ha lebuknak, akkor évekig nem láthatják a gyermekeiket, mégis úgy érezték, hogy egy utolsó, végre hatékony akcióval pontot tudnak tenni évekig tartó küzdelmeik végére. A ma már 80 év körüli házaspár mellett megszólal még Keith Forsyth, aki a konkrétan betört az irodába.
Az akció maga igazi 20. századi történet, ami tartalmában talán igen, de kivitelezésében nem hasonlítható a Snowden ügyhöz. Az akció dátumát a Joe Frazier – Muhammad Ali világbajnoki bokszmeccs idejére időzítették, mondván „akkor az ügynökök is azt nézik”. A betörés kicsit nehézkesen ment, az összepakolt iratokat az utcán álló autóikba tették és egy vidéki házba szállították. Itt aztán 10 napon keresztül szortíroztak, míg kiderült, amit előre nem tudhattak: az akció sikeres volt, az ellopott dokumentumok értékesek.
Az ügy maga sokkal nagyobb volt, mint amit a betörők elképzeltek. A mediai irodában talált iratokból kiderült, hogy Hoover személyesen rendelte el fekete diákszervezetek megfigyelését, az ügynökség másként gondolkodók telefonjait hallgatta le, leveleket nyitottak fel, valamint szándékosan keltettek paranoiát az ellenzékiek között, hogy azt gondolják, ami igaz, vagyis hogy megfigyelik őket.
A dokumentumok között azonban találtak valamit, amit senki sem értett, és ami a legnagyobbat robbant az összes ügy közül.
„Cointelpro” – ez volt egy papírra írva, amiről évekkel később egy NBC riporter közérdekűadat-igénylése nyomán derült ki, mit jelent.
A cointelpro, azaz „Counterintelligence Program” egy olyan 1956-ban indított megfigyelési program volt emberi jogi vezetők, politikai aktivisták és kommunista-gyanús személyek ellen (még Charlie Chaplint is megfigyelték ilyen címen), melynek célja nagyszabású illegális adatgyűjtés és ezen szervezetek bomlasztása volt.
Egy későbbi szenátusi vizsgálat a cointelpro-t jogsértőnek és alkotmányellenesnek nyilvánította. Az ügyben olyan cselekményekre derült fény, mint az a névtelen – FBI által írt – zsaroló levél, melyben Martin Luther King Jr-t fenyegették meg, hogy ha nem lesz öngyilkos, akkor leleplezik a házasságon kívüli kapcsolatait.
A történet egyébként az elkövetők számára happy enddel zárult, az FBI 200 fős csoportja 5 éven keresztül kereste őket sikertelenül, mára pedig a bűncselekmény régen elévült.
Ha a Davidon által összegrundolt 8 fős csoport tagjai idén télen nem vállalják fel ősz fejjel a tettüket, akkor sosem derült volna ki a személyazonosságuk.
Az általuk bevállalt kockázat pedig nem ért volna semmit, ha a Post újságírója, Betty Medsger engedett volna az ügyészségi nyomásnak és nem írja meg a cikket a kiszivárogtatott dokumentumokról.
Címlapfotó: New York Times
Négymillió forintos uniós bírság és 70 millió forintos uniós visszatérítési szankció kiszabása után nyomozás indult a sokat vitatott érdi óvodaépítések...
A minap írtunk arról, hogy a megjelent ellenzéki programvázlatban a romák helyzetével foglalkozó részt sikerült egy gazdag indiai családról készült,...
Komposztáló üzemet akart építeni Pátyon Soltész Miklós államtitkár fiának cége, de végül a fideszes polgármester jegyzője akadályozta meg a beruházás...
Telex: Mostantól akár hatszor annyi idő alatt adja ki az állam a közérdekű adatokat Mostantól 15 nap helyett újra 45 napjuk,...
