dokumentumfilm

Egy normális világban 12 éves lányoknak nem kellene középkorú férfiak péniszét néznie

A Csapda a neten című dokumentumfilm az internet sötét világába kalauzolja el a nézőket. Oda, ahová egy tizenévesnek sem kellene eljutnia. A film képsorain a chatszobákban felbukkanó szexragadozók gyomorforgató világa elevenedik meg, a rendezők pedig azt is megmutatják: nincs szükség kihívó képekre ahhoz, hogy egy kiskorú a pedofilok célkeresztjébe kerüljön. A film premierje március 2-án lesz, a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál keretein belül.

Nélküled nincsenek fontos sztorik – adód 1 százalékát ajánld fel az Átlátszónak! Adószámunk 18516641-1-42, kattints ide a letölthető nyilatkozatért.

„Tényleg nem bánod, hogy csak 12 vagyok?”

Barbora Chalupová és Vít Klusák dokumentumfilmje egyfajta pszichológiai kísérletként is felfogható: a Csapda a neten (Caught in the Net) megmutatja, hogy milyen veszélyek leselkednek az ismerkedni vágyó fiatal lányokra, és feltárja az online világ árnyoldalaitt, amelyek sok esetben rejtve maradnak a szülők előtt.

Idén a koronavírus-járvány miatt online rendezik meg a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivált 2021. március 1- 10. között, melyen 30 alkotást láthatunk – otthon, a fotelünkből.

A történet szerint három színésznő rendezői utasításra 12 évesnek tetteti magát. A film készítői nem bíztak semmit a véletlenre: előkerülnek a gyerekkori ruhák és tárgyak, és még egy stúdiót is berendeznek három különböző stílusú szobával. A neheze azonban ezután jön, ugyanis a lányok álnéven, meglehetősen hétköznapi fotókkal regisztrálnak öt népszerű közösségi oldalra, majd kamerák kereszttüzében kezdenek el beszélgetni a legkülönfélébb férfiakkal. Sajnos nem kell sokat várni a szexuális tartalmú üzenetek tömkelegére.

Forrás: bidf.hu

A forgatás során szigorú viselkedési szabályok voltak érvényben: a színésznők nem kezdeményezhettek beszélgetést – csak válaszoltak azoknak, akik írtak nekik, és minden alkalommal kihangsúlyozták, hogy kiskorúak. Ez azonban sokakat látszólag egyáltalán nem zavart. Az életkor kapcsán volt, aki megjegyezte, hogy „miért lenne baj, ha tetszünk egymásnak?”, de olyan is akadt, aki arról számolt be, hogy „amikor 35 éves voltam, volt egy 13 éves barátnőm, senki sem szólt bele”.

Az olyan szürreális pillanatok, mint amikor egy 50 éves férfi hívta fel az egyik szereplőt, akinek az unokái idősebbek, mint a 12 évesnek hitt lány, csak a kezdetet jelentették. Közelről látszódó férfi nemi szervek, vetkőzés és maszturbálás a kamera előtt, gyerek-, és állatpornó küldése az azt egyáltalán nem kérő lányoknak – a szóban forgó férfiak minden elképzelhető módszert bevetettek, hogy megkapják, amit akarnak a fiatal lányoktól.

A beszélgetés általában gyorsan a szexi fotókra terelődött: legtöbbször hízelgéssel és követelőzéssel akarták rávenni a lányokat arra, hogy „mutassanak valamit a kamerának”. De olyan is volt, aki a zsarolástól sem riadt vissza, és végül feltöltötte az internetre az egyik lány által küldött (természetesen manipulált) meztelen fotókat.

A film talán legerősebb, valóban megrendítő momentuma egy olyan, húszas éveiben járó fiúval való beszélgetés, aki tényleg csak beszélgetni akart, sőt, figyelmezette is beszélgetőpartnerét arra, hogy ne küldjön idegeneknek olyan fotókat, amikkel vissza lehet élni.

Ám hiába tudták a résztvevők, hogy valójában nincsenek veszélyben, és hiába segítette őket számos szakember, pszichológus, szexológus, és jogász, jól mutatja a pszichés megterhelést, hogy ezen a ponton az egyik színésznő elsírta magát, majd magyarázatképp hozzátette: „az elmúlt 10 nap fényében meghat, hogy akadnak normális emberek”.

Ezek után pedig akaratlanul is felmerül bennünk a kérdés: ha felnőtt nőket ennyire megviselt a kéretlen szexuális közeledés, hogyan hathat mindez a kiskorúak lelkére?

Beszélgetés édeshármasról egy szelet torta felett

A kísérlet végeredménye sokkoló: 10 nap alatt nagyjából 2500 férfi írt a három színésznőnek, a következő hetek során több, mint 20 személyes találkozóra is sor került bekamerázott kávézókban és cukrászdákban.

A találkozók során a férfiak úgy osztották meg legkülönfélébb szexuális fantáziáikat az erotikus masszázstól kezdve az édeshármasig a láthatóan tapasztalatlan kiskorú lányokkal, mintha csak az időjárásról beszélnének.

Az utolsó képsorok pedig a szembesítésről szóltak: a film zárójelenetében az egyik férfit személyesen is felkeresik a stáb tagjai. Bár a jelenet önmagában erős, talán lehetett volna még hatásosabbá tenni, hiszen az utcán sebtében elkapott férfival láthatóan nem lehetett érdemi párbeszédet folytatni, így valójában elmarad a lezárás, nincs megnyugtató végkifejlet – de talán pont ez volt az alkotók célja.

Ugyanakkor árulkodó, hogy a felkeresett férfi hogyan próbálja másra hárítani a felelősséget azzal, hogy „csak szórakozott”, de a legabszurdabb, amikor a szülőket kezdi el hibáztatni, mondván, nem az ő hibája, hogy nem nevelték meg eléggé a gyerekeket.

A film alatt élőben követhetjük a lányok beszélgetéseit, az egyre inkább eldurvuló üzeneteket, és a nekik küldött, szerencsére kikockázott, ám attól nem kevésbé sokkoló képeket, így az alkotók belekényszerítenek abba a cseppet sem kellemes helyzetbe, hogy velük együtt éljük át az abúzust.

Az online zaklatás egyre égetőbb probléma

A probléma már csak azért is különösen aktuális, mert a filmből az is kiderül, mennyire hiányzik a szülői kontroll az online tevékenységek esetében: a cseh gyerekek 60%-a internetezik mindenfajta szülői felügyelet nélkül, több, mint 40%-uk pedig arról számolt be, hogy kaptak már pornográf képet. Minden második gyerek úgy gondolja, hogy teljesen természetes idegenekkel beszélgetni ezeken az oldalakon, 20%-uk pedig szívesen találkozna személyesen is az újonnan megismert emberekkel.

A film létjogosultságát az is tökéletesen megmutatja, hogy a szereplőválogatáson megjelent 23 lány közül 19 számolt be arról, hogy gyerekkorukban online zaklatás áldozataivá váltak. Volt, akit képekkel zsaroltak, mást pedig arról akart meggyőzni egy ismeretlen férfi, hogy szüksége lenne a „szűz vizeletére”.

A cseh rendőrség a felvételek segítségével bűnügyi eljárásokat indított a filmben kitakart arccal megjelenő szexuális ragadozók ellen.

BIDF 2021 – Caught In The Net – Csapda a neten from BIDF on Vimeo.

A film hazai premierje március 2-án lesz, a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál (BIDF) keretein belül, és az első vetítést követően a fesztivál teljes ideje alatt, március 10-ig elérhető a fesztivál honlapján a jegyvásárlást követően. A premiervetítéshez kapcsolódóan egy beszélgetésre is sor kerül majd a film producerével, ezt követően pedig Varga Aida, a Hintalovon Alapítvány Yelon programjának szakmai vezetője, a BIDF egyik civil nagykövete értékeli a látottakat.

Természetesen az internetes zaklatás nemcsak Csehországban jelenik meg: Magyarországon nemrég a nagy port kavaró, a hatóságok által sokáig titokban tartott Kaleta-ügy világított rá arra, hogy a gyermekpornográfia és a szexuális kizsákmányolás komoly problémát jelent az online térben, amiről egyszerűen muszáj érdemi diskurzust folytatni.

A Hintalovon Alapítvány idei ECPAT országjelentése beszámol arról, hogy egy 2019-es kutatás szerint a 18 év alatti tini 39%-ától kértek már erotikus fotót chatbeszélgetésben, ez az arány 14 év alattiak esetében 33%. Ráadásul a pedofil tartalmak száma jelentősen nőtt az utóbbi években: az NMHH adatai szerint 2011-ben az összes bejelentés 7,7%-a volt „pedofil tartalom”, 2020 első felében pedig ez az arány már 41,6%-ra emelkedett. A vizsgált tartalmak csaknem negyedét az NMHH feltételezhetően gyermekek szexuális bántalmazását megjelenítő tartalomnak minősítette.

Online rendezik meg a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivált (BIDF) 2021. március 1- 10. között, melyen 30 alkotást láthatunk – otthon, a fotelünkből. Magányosan vegetáló Gorbacsov; fehérorosz nyugalmazott tábornok, aki sztriptíztáncos unokájával él együtt; nagy dilemma előtt álló serpák; módos nyugdíjasok Floridában; elefántcsontparti férfi, az európai jogrend szerint embercsempész bűnöző, afrikai sorstársai szemében megváltó; nagymama, aki 1944 végén Auschwitzban született. E filmhősök a fővárosi mozik helyett ezúttal mind-mind az otthonunkba költözhetnek. Ezúttal ugyanis a hivatalosan 7. Budapest International Documentary Festival (BIDF) névre hallgató jelentős kulturális esemény a digitális térben látható, belépő ellenében, a fesztivál weboldaláról. Egy megváltott digitális jeggyel egy filmet akár egy egész család vagy baráti kör is megtekinthet. A művek a premiervetítések után a fesztivál teljes ideje alatt elérhetők lesznek, Magyarország területéről bárki számára. A vetítésekhez mindig kapcsolódik egy beszélgetés a filmek rendezőivel és a különböző témák „nagyköveteivel”, szakértőivel. – olvasható a BIDF sajtóanyagában.

 

Szopkó Zita

Címlapkép: bidf.hu

Megosztás